Pénzüket féltették a "kohézió barátai"
A tizenöt uniós tagországot, valamint a tagjelölt Horvátországot tömorítő Kohézió barátai csoport pénteki eszmecseréjén részt vett Orbán Viktor magyar kormányfő is. A miniszterelnökök közös nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés, továbbá az elmaradott régiók felzárkoztatása érdekében lényeges lefaragások nélkül kell folytatni a szolidaritáson alapuló kohéziós politikát. – A résztvevők hangja minden bizonnyal novemberben Brüsszelben is erőteljesen hallatszik majd, amikor a rendkívüli csúcstalálkozón az unió következő költségvetése kerül napirendre. Akkor a netto befizető uniós tagállamok kénytelenek lesznek mérlegelni a kérésünket – szögezte le a tanácskozás végén a vendéglátó miniszterelnök.
José Manuel Barroso kifejtette: a vitatott kérdésben a novemberi ülésig minden tagországnak egyezségre kellene jutnia, mert az EU költségvetése a fenntartható gazdasági növekedés megteremtésének legerősebb eszköze. Ráadásul az egyezség fontos üzenet lenne az unió döntőképességéről – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. "A nettó befizető országok beleegyezhetnének az ambíciós kohéziós politika folytatásába és tovább támogathatnák az unió kevésbé prosperáló régióit, mert ezzel támogatják a fejlődést és csökkentik az egyenlőtlenségeket egész Európában". - Ugyanakkor a kohéziós alap lefaragását ellenző államok elsősorban azzal járulhatnak hozzá az egyezséghez, ha elfogadják a szigorított feltételeket. Néhányan közülük még mindig úgy tartják, hogy jár nekik a pénzzel teli boríték, függetlenül attól, mire költik a támogatást. Ezeket a támogatásokat azonban csak az érintett országok fejlődését, versenyképességének erősítését, s a közös uniós célok valóra váltására fordíthatják – mutatott rá Barroso. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint egyezségre csak a tagországok kompromisszumkészsége révén juthatnak a következő hónapban.
Az Európai Bizottság költségvetés-tervezete 2014 és 2020 között a kohéziós politika támogatására 339 milliárd euróval számol, ami 15,8 milliárddal, mintegy 4,5 százalékkal kevesebb, mint jelenleg. A nettó befizetők – Németország, Franciaország, a skandináv tagállamok, továbbá Nagy-Britannia, Ausztria és Hollandia – ezen kívül további, legalább 50-60 milliárdos lefaragást szorgalmaznak, amit a Pozsonyban tanácskozó csoport tagjai elfogadhatatlannak tartanak. Ők vagy a szinten tartást, végső soron pedig a bemutatott tervezet elfogadását szorgalmazzák.
Orbán: Szövetségeket kötöttünk, de konfliktust is vállaltunk
A közös nyilatkozat elfogadása után Orbán Viktor kormányfő kijelentette: az EU egy nagyon fontos és érzékeny szakaszba ért, mivel a közeljövőben az elkövetkezendő hét év költségvetéséről születik döntés. Ebből adódóan az egyes álláspontok képviselői között kiéleződött a küzdelem. "A vita arról szól, hogy miként lehet Európát, illetve az unióhoz tartozó országokat egyenként kirángatni abból a válságból, amelyben Európa ma van" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Legalább annyi befektetésre és támogatásra van szüksége Magyarországnak a következő hét évben, mint amennyi az elmúlt hét év során rendelkezésre állt" - szögezte le. "Amire törekednünk kell, az a tárgyalás és a megegyezés" - hangoztatta a kormányfő, aki szerint a kohéziós csoport többi országának vezetői is a megegyezés szándékával lépnek fel tárgyalásaik során, ugyanakkor kinyilvánítják azt is, hogy milyen feltételek elfogadhatatlanok számukra. "A szükséges szövetségek egy részét már meg is kötöttem, ott pedig ahol konfliktust kellett vállalni, a magyar álláspontot világossá tettük" - összegzett Orbán Viktor. (MTI)
