Nem sokkal a máltai program bevezetése után, 2014 elején az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el az EU-n belüli vízummentes utazásra, szabad munkavégzésre és tőkebefektetésekre feljogosító uniós útlevél „áruba bocsátását”. Elismerte ugyanakkor, hogy az uniónak vajmi kevés köze van ahhoz, hogy a tagországok kinek adnak állampolgárságot.
A brüsszeli bírálatnak nem is lett nagy foganatja. A Henley & Partners Málta mellett Ciprust és Ausztriát ajánlja leginkább az ügyfeleinek, szerinte ezek az országok dolgozták ki a legjobb minősítést kiérdemlő „beruházásért állampolgárságot” programokat.
Ausztriában például „különleges érdemek” alapján osztogatják az állampolgárságot: ilyennek számít például, ha az osztrák útlevélre vágyó külföldinek van befektetni való tőkéje. Ám nem elég csak beruházni, munkahelyeket is teremteni kell vagy új technológiát bevinni és meghonosítani az országban.
A feltételek túl szigorúak vagy kevés az érdemdús pályázó? Ki tudja, mindenesetre a program 2011-es bevezetése óta egyetlen külföldi befektető sem jutott el az állampolgársági esküig Ausztriában, hiába az ingyenreklám a befogadás bécsi modelljének.
A szintén uniós tagállam Cipruson még tartózkodási engedély sem kell ahhoz, hogy a pénzes külföldi azonnal útlevélhez jusson. Elég legkevesebb 2,5 millió euró, amelyet az állampolgárságra ácsingózó az ingatlanon kívül államkötvényben, takarékbetétben vagy egyéb megtakarításokban tart Aphrodité szigetének néhány éve a csődtől megmentett bankjaiban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss felmérése szerint az uniós tagállamoknak legalább a fele kínál ilyen-olyan kedvezményeket tőkeerős bevándorlóknak. Bulgária, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Portugália, Spanyolország letelepedési engedéllyel csalogatja őket. Magyarországon 300 ezer euróba kerül a letelepedési kötvény, amelyből az idén májusig több mint 2500-at adtak el.
Az egyik legsikeresebb programnak a portugáliai Arany Vízumot tartják, bár tavaly novemberben magas rangú kormányhivatalnokok buktak bele az adásvétellel összefüggésbe hozott korrupciógyanúba.
A lisszaboni kormány nemrég félmillió euróról 350 ezerre szállította le a letelepedési engedély árát; a kedvezmény csak azoknak a külföldieknek jár, akik az adott település felújításra szoruló negyedében vesznek házat, illetve lakást. Arany Vízumhoz juthatnak továbbá a befektetők, akik legalább 350 ezer eurót invesztálnak kutatás-fejlesztésbe, 250 ezret művészi produkciókba vagy a kulturális örökséget gazdagító tevékenységbe, és 500 ezret kis- és középvállalkozásokba.
A portugál Arany Vízumok 75-80 százaléka kínaiaké. A Nagy-Britanniában gazdasági alapon osztogatott letelepedési engedélyek nagyjából fele kínai és orosz állampolgároknak jutott 2009 és 2013 között. Az IMF felmérése is megerősíti, hogy a legtöbb letelepedni vágyó befektető Kínából, Oroszországból és a Közel-Keletről érkezik a célországokba.
