A helyzet eszkalálódása miatt egyébként főleg Vietnam és a Fülöp-szigetek üt meg harcias hangot Kínával szemben. a szingapúri Strait Times friss híre szerint pénteken a külpolitikai szaktekintélynek számító republikánus szenátor, az amerikai John McCain „feszültségkeltő” fejleménynek nevezte, hogy a feltöltött szigeten kínai mozgatható tüzérségi egységeket helyeztek el. Brent Colburn Pentagon-szóvivő – aki együtt utazik Carterrel – megerősítette, hogy tudnak a fegyverekről.
Carter úgy nyilatkozott, valamennyi vitára békés megoldást kell találni, ám ehhez azonnal meg kell szüntetni a szigetek önkényes kisajátítását. A védelmi miniszter útban Szingapúr felé – amely egy tíznapos ázsiai körút első állomása – a repülőgépen hosszas fejtegetésbe merült arról, hogy az USA repülőgépei évek óta repülnek a Dél-kínai-tenger felett, hajói pedig járják az ottani vizeket, az Egyesült Államok ezt kívánja tenni a jövőben is a régió biztonsága védelmében. Tehát nem az Egyesült Államok, hanem Kína az, amely a területszerzéssel és a tenger feletti szuverenitása kinyilvánításával próbálja megváltoztatni az évtizedeken át elfogadott status quót – nyomatékosította a Reuters jelentése szerint az amerikai védelmi miniszter. Carter szerint az USA kész elébe menni a térségbeli országok felkérésének, s nagyobb felelősséget vállalni a csendes-óceáni régió stabilitásáért az elkövetkező években, évtizedekben.
Az amerikai haditengerészet a múlt héten felderítő repülőgépet küldött a feltételezések szerint olajban és földgázban gazdag Spratly-szigetekhez, és a légi felvételek alapján a kínaiak öt helyen is, összesen több mint nyolc négyzetkilométernyi területet töltöttek fel. Egyébként számos térségbeli ország, így a Fülöp-szigetek, Malajzia és Vietnam is igényt tart a Spratly-szigetekre. A napokban Fülöp-szigeteki és vietnami katonák az egyik homokdűnén barátságos futballmeccset rendeztek, jelezve igényüket a szigetvilágra.
|
Légi felvétel a kínai jelenlétről
Ritchie B. Tongo/Pool / Reuters |
A Spratly-szigetekhez tartozó Thitu (Pagasa) zátonyon a Fülöp-szigetek is megpróbál tartósan berendezkedni, több mint száz katona hozzátartozói is letelepedtek itt, így általános iskola és klinika is működik. Hasonló település jött létre a vietnamiak által birtokolt Southwest Cay szigeten – írja az AP.
Kína ugyancsak már korábban, 2012-ben a Spratlytól északabbra fekvő Paracel-szigeteken is hasonló állandó létesítmények létrehozásába kezdett, ami miatt Vietnam szintén hiába tiltakozott. Kínai turistahajók rendszeresen felkeresik a déli nagy Hainan-szigetéről mind a Paracel-, mind a Spratly-szigeteket.
Az ENSZ tengerjogi konvenciója szerint a civil lakosság jelenléte és a gazdasági tevékenység az alapfeltétele, hogy egyáltalán szóba jöhessen a sziget körüli 12 tengeri mérföldes felségjog, illetve a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági zóna elbírálásának lehetősége. Az amerikai védelmi miniszter most újságírói kérdésre azzal válaszolt, hogy szerinte nem lehet megalapozott ilyen igény mesterségesen létrehozott sziget esetében.
Hua Csun-jing (Hua Chunying), a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán azzal reagált, hogy a Fülöp-szigetek nagyszabású építési munkálatokba kezdett a Spratly-szigeteknél, holott ez a körzet hagyományosan Kína tengeri felségterülete. Peking nem hajlandó elismerni az illegális területfoglalást. A külügyi szóvivő felszólította az Egyesült Államokat, hogy a Dél-kínai-tenger ügyében, amelyhez semmi köze, tanúsítson felelősségteljes magatartást, s hagyjon fel a provokatív kijelentésekkel, mert ezzel árt a térségbeli békének és stabilitásnak. A pekingi sajtó szerint a kínai beruházások elsősorban békés, kutatási célúak, így az új szigetekre például világítótornyot tesznek az éjszakai hajózás elősegítésére.
A szingapúri tanácskozást néhány nappal megelőzően adott ki Peking Fehér Könyvet Kína „aktív védelmi” stratégájáról. Eszerint – mint az MTI jelentette – a kínai hadsereg nem indít elsőként támadást, de megtámadása esetén ellencsapással válaszol. Peking szerint az ázsiai és csendes-óceáni geostratégiai struktúrában, a nemzetközi gazdasági versenyben és katonai területeken történelmi változások vannak folyamatban, átalakulóban van a hatalmi egyensúly. Annak ellenére, hogy Peking belátható időn belül nem látja veszélyét egy újabb világháborúnak, úgy véli, továbbra is helyi háborúk kitörése fenyeget, újabb veszélyeket jelent a hegemonizmus, a hatalmi politizálás és a neo-intervencionalizmus.
|
Gregorio Catapang Fülöp-szigeteki vezérkari főnök gyerekek között a Thitu (Pagasa) zátonyon. A területi igény formálásának a feltétele civil lakosság jelenléte
Ritchie B. Tongo/Pool / Reuters |
Utalnak arra, hogy az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlétét és katonai szövetségét a térségben, míg Japán a háború utáni rendszer felszámolására törekszik, katonai és biztonságpolitikájának átalakításán dolgozik. Kína ellenzi ezek minden formáját, és kijelenti, hogy maga nem törekszik egyeduralomra, erejétől függetlenül nem áll szándékában terjeszkedni, független, békés, védelmi politikát folytat – olvasható a dokumentumban. Ami a mostani témát illeti, a haditengerészet feladata a parti vizek védelme mellett egyre inkább kiegészül a nyílt vízi területek védelmével.
A Fehér Könyv külön is kitér arra, hogy egyes szomszédos országok provokatív lépésekkel megerősítették katonai jelenlétüket „Kína zátonyain és szigetein, amelyeket illegálisan elfoglaltak”. Peking egyébként a Dél-kínai-tenger majd 90 százalékát tartja saját felségvizének.
