Így tulajdonképp jól jött, hogy halasztást szenvedett az EU és az EaP csúcstalálkozója, amely a magyar EU-elnökségi félév legfőbb rendezvénye lett volna májusban. A csúszás lehetőséget ad arra, hogy az EU átgondolja szomszédságpolitikáját nem csak keletre, de a Balkán még EU-n kívüli országainak irányába és távolabbra, az elmúlt hónapokban rendkívül képlékennyé vált arab világ irányába is – derült ki a budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) két napos konferenciáján, amelyen a visegrádi országok (V4) és az EaP képviselői vettek részt.

A megnyitón Németh Zsolt elmondta: nem presztízskérdés, hogy a csúcstalálkozóra végül nem Magyarországon kerül sor. Fontosabb, hogy átgondolt szomszédsági politikával rukkoljon elő az EU, amire májusig a változó világpolitikai események miatt nem lett volna mód. A külügyi államtitkár szerint ebben nagy szerepet kaphat a közép-európai szerveződésű ICDT, amely a demokratikus átalaklulás tapasztalatait adhatná át a posztszovjet térség országainak.

- Minden nemzet képes a demokráciára. Ha ez sikerült a II. világháború után Németországnak, a kommunizmus utáni Közép-Európának, akkor a posztszovjet térségnek is fog – mondta az államtitkár, aki szerint az EU szomszédsági politikájában a kereskedelmi, üzleti szempontok mellett a középpontba kell állítani a „demokráciaépítést” is.

Nem világos azonban, miként képzelhető el a heterogén, önmagában is sok konfliktussal terhelt térséggel kapcsolatban – például Örményország és Azerbajdzsán, Oroszország és Grúzia, Moldova és a Dnyesztermenti Köztársaság kváziállamának viszonya – egységes EU stratégia, ráadásul úgy, hogy Belarusz – amely a minszki vezetéssel szembeni beutazási EU-szankciók miatt talán nem is vesz részt a lengyelekre háruló csúcstalálkozón -, Azerbajdzsán és Örményország nem is törekszik EU-tagságra, ellentétben Moldovával, Grúziával és Ukrajnával. Fokozhatja a zavart az is, hogy az EaP miatt a GUAM, a Grúziát, Ukrajnát, Azerbajdzsánt és Moldovát tömörítő szervezetnek szerepe is kérdéses. Az eredendően Moszkvával szembeni, védelmi politikai céllal megalakult, később e helyett gazdaságpolitikai együttműködésre koncentráló szervezet főtitkára azonban optimista.

- A GUAM belső indíttatásból született, míg az EaP az EU kezdeményezésére jött létre – mondta lapunknak Valerij Csecsevasvili. Szerinte a szervezet nem súlytalanodik el sem az EaP miatt, sem amiatt, hogy Ukrajna Moszkva felé közeledve külpolitikai iránymódosításba kezdett, miután tavaly Viktor Janukovics lett az államfő. - Ukrajna továbbra is az EU elkötelezett híve, a NATO-tagság elutasítása ezt nem érinti, így a GUAM továbbra is fontos szereplője marad a térség EU-integrációjának – vélte a politikus.

A találkozón ugyan udvariasan nyilatkoztak a résztvevők a V4 hasznosítható tapasztalatairól, bár konkrétumok nélkül. A budapestihez hasonló eszmecserék legfontosabb hozadékának inkább azt tartják, hogy az ilyen fórumokon találkozhatnak a saját térségükben zajló vitákban érintett ellenoldallal: azeri az örménnyel, moldáv a dnyesztermentivel, és békésen beszélgethetnek egy kávé mellett. Igaz, ez, a 90-es évek fegyveres konfliktusait figyelembe véve nem is kevés.