Zsidó tiltakozók a Vatikán párizsi képviselete előtt.

Mal Langsdon

Micsoda blamázs! – így foglalhatók össze azok a többségükben felháborodást tükröző reakciók, amelyeket XVI. Benedek pápa vitatott személyi döntései váltottak ki a német katolikus egyházban és a német sajtóban. Neves teológusok is szokatlanul élesen bírálták a megválasztásáig Joseph Ratzinger néven ismert egyházfőt, amiért rehabilitálta a holokauszttagadó brit püspököt, és így az iszlámmal kapcsolatban tett, hosszas magyarázkodásra szorult megjegyzései után most a zsidókat sértette meg - jelentette berlini tudósítónk.

Miközben a Der Spiegel hírmagazin legújabb számának címlapján az olvasható: „a német pápa szégyent hoz a katolikus egyházra”, figyelemre méltó, hogy a német katolikus egyházi vezetők megnyilatkozásaikban milyen feltűnően nagy távolságot tartanak a 2005–2006-ban még „német szupersztárként” ünnepelt pápától.

Werner Thissen, Hamburg érseke rossz döntésnek nevezte, hogy XVI. Benedek rehabilitálta a gázkamrák létét és működését megkérdőjelező Richard Williamsont. A brit püspök a néhai Marcel Lefebvre francia érsek által alapított Szent X. Pius Papi Társaság (FSSPX) négy tagjának egyike, akiket még a néhai II. János Pál zárt ki, ám akik most pápai amnesztiában részesültek.

Karl Lehmann mainzi bíboros, a Német Püspöki Konferencia volt elnöke szerint a Vatikánnak sokkal több politikai érzékenységet kellene mutatnia. Gebhardt Fürst rottenburgi püspök úgy vélte: a történtek nemcsak a híveket idegenítik el az egyháztól, hanem bizalomvesztést okoznak a zsidó testvérek soraiban, és komoly zavart okoznak a keresztény-zsidó párbeszédben is. Az ismert belga teológust, Jean-Pierre Wilst annyira felháborította a szerinte szélsőségesen reakciós és mélyen antiszemita FSSPX-csoport tagjainak adott amnesztia, hogy bejelentette: kilép a totalitárius szellemiségűnek nevezett katolikus egyházból.

Nem bánt kesztyűs kézzel XVI. Benedekkel Hans Küng sem, aki szerint a katolikus egyháznak egy Barack Obamához hasonló, a „barátellenség” gondolkodást meghaladó, ugyanakkor az egyház mély válságával őszintén szembenéző vezetőre volna szüksége. A Tübingenben élő svájci teológus úgy látja: a pápa nem antiszemita, többször elítélte a náci zsidóüldözést.

Ugyanakkor mélységesen konzervatív felfogású, az egyház hagyományosan erős antijudaista felfogásában nevelkedett személyiség. Küng szerint a mindenkiben óriási csalódást keltő XVI. Benedek konzervativizmusában George W. Bush volt amerikai elnök vonalát követi. – Mindkettőjük hivatalgyakorlására az emberek jogainak és szabadságának korlátozása, az önkényesség, az átláthatóság és a reformokra való képtelenség a jellemző – írta a teológus a Süddeutsche Zeitungban.

Itália olasz utódra vár

Nem mondott le a pápaságról a beteg II. János Pál, és az alig négy éve megválasztott XVI. Benedek távozása is kizárt - jelentette római tudósítónk. A németországi kritikák távol vannak Rómától, ahol az olasz püspöki kar elnöke, Angelo Bagnasco elítélte ugyan Williamson holokauszttagadását, ám kiállt a német pápa mellett.

Kritikát azonban Itáliában is hallani: teljes a törés a Vatikán és a zsidóság között. Williamson csak a jéghegy csúcsa a zsidóellenes imát tartalmazó tridenti szentmise és XII. Pius kanonizációja miatt kirobbant feszültségben. Velence főrabbija, Elia Enrico Richetti szerint a vallásközi párbeszéd Ratzingerrel ötven évet ugrott vissza. A római főrabbi, Riccardo Di Segni pápai gesztust sürget, és a római zsinagógába várja az egyházfőt.

– A Williamson-ügy XVI. Benedek pápaságának második nagy válsága a regensburgi egyetemen Mohamedről mondott szavak után – hangoztatta a zsidó történész Anna Foa. Szerinte nem elég a vatikáni média nyilatkozata, hanem a legmagasabb szentszéki hierarchiának kell üzenetet küldenie, nem csak a zsidóknak. – Tagadhatjae a holokausztot egy katolikus püspök? Erre várunk választ a vatikáni palotákból – írta Marco Politi, a La Repubblica című napilap tekintélyes vatikanistája. A következő, olasz pápára várnak Itáliában, ahol diák–tanár tiltakozás akadályozta meg XVI. Benedek látogatását a római egyetemen.

Madrid is megkérdőjelezi XVI. Benedek döntését

A spanyol sajtó folyamatosan megkérdőjelezni a pápa  legutóbbi döntéseit. Az El País a katolikus egyház ultrakonzervatív szárnyának tett gesztusként értékelte a négy püspök rehabilitálását.  - XVI. Benedek ezzel a döntésével olyan jelzést adott, amely súlyos következményekkel járhat az egyház életére – állítja a lap.

A pápa nyilvánvalóan vissza akarja nyerni a szélsőséges szárny támogatását, amely ellenzi a megértés keresését más egyházakkal. - Nehéz másként értékelni a Lefebvre által felszentelt püspökök visszavételéről született döntést, mint XVI. Benedek közeledését, még ha csak taktikainak tűnik is, a katolikus szélsőjobb felé – írja a spanyol lap.

Kapcsolódó cikkek: A remény volt a római húsvét üzenete | Az olasz konzervatívok betiltanák a "Szexuális bűncselekmények és a Vatikán" című filmet | Auschwitzban járt a "német pápa" | A Stasi megfigyelte Ratzinger bíborost | Kölnbe érkezett a pápa