King 1963. augusztus 28-án, a Lincoln-emlékmű lépcsőjéről negyedmillió ember előtt mondta el a fajok együttélésének harmóniáját hirdető, a televíziók által élőben közvetített beszédét. Az eseményt Abraham Lincolnnak a rabszolgákat felszabadító nyilatkozatának 100. évfordulójára szervezték, tiltakozásul az ellen, hogy a déli államokban még mindig diszkriminálták a feketéket.

„Van egy álmom, hogy négy kisgyermekem egy napon majd egy olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket" - hangoztatta King az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb emberi jogi megmozdulásán.

Történészek szerint a washingtoni menetnek döntő szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államokban 1964-ben elfogadták a kisebbségek diszkriminációját törvényen kívül helyező polgárjogi, 1965-ben pedig a hasonló szellemben megfogalmazott választójogi törvényt.

„Ötven évvel később szabadok vagyunk, de nem vagyunk egyenlők. Tovább álmodunk" - szónokolt Jesse Jackson tiszteletes, a Rainbow PUSH Coalition alapító elnöke a megemlékezéseket szombaton megnyitó nagygyűlésen. Az esemény szónokai az afroamerikaiak máig élő, szerintük egyenlőtlen státusának jeleiként egyebek között megemlítették a társadalmi különbségek növekedését, és sérelmezték a Trayvon Martin meggyilkolása ügyében hozott felmentő bírósági ítéletet.

A többezres tömeg - köztük az eredeti meneten részt vevők is – a nap folyamán Kingnek a washingtoni National Mallon felállított emlékművéhez vonul majd. „1963-ban el sem tudtuk volna képzelni, hogy fekete elnökünk és fekete igazságügyi miniszterünk lesz, de ez csak a jele annak, hogy milyen messzire jutottunk. Még mindig menetelünk" - jelentette Julian Bond aktivista.

A megemlékezések csúcspontja, a King vóbeszéd évfordulója szerdán lesz, amikor az Egyesült Államok első fekete elnöke, Barack Obama, valamint két elődje, Bill Clinton és Jimmy Carter is beszédet fog mondani a Lincoln-emlékmű lépcsőjéről.