Tudatában vagyok a pillanat fontosságának – kezdte beszédét Klaus Werner Johannis a román parlament két háza előtt, utalva a megválasztását övező lelkesedésre. Hangsúlyozta: a nagy várakozásokat nem kell föltétlenül nagy csalódásnak követnie. Azon lesz, hogy ötéves mandátuma végére Romániában alapvetően megváltozzon a közhangulat, „kapjon végre helyet a stabilitás, az értékek megbecsülése és a nyugalom, amelyet az a tudat ad, hogy ha mindenki végzi a dolgát, az eredmények sem maradnak el”.

Politikai „társbérletre” kényszerül Johannis és vesztes kihívója, Ponta kormányfő Radu Sigheti / Reuters

Hangsúlyozta, hogy választási jelszava nem üres szólam: elnökségét arra teszi fel, hogy Romániát a jól végzett munka országává változtassa. A konkrétumokat illetően elmondta, célja az intézményi rendszer teljes újjáépítése. Már 2015-ben véghez szeretné vinni a 2013-ban megkezdett alkotmánymódosítást. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: ötven évre, nem pedig öt évre kell tervezni.

A hetekkel ezelőtt megválasztott Johannis hangsúlyozta, hogy szorgalmazni fogja a nagy ellátórendszerek reformját, ennek érdekében pedig rövidesen konzultációra hívja a parlamenti pártokat. Mint mondta, hogy konszenzust nem a nyilatkozatokban, hanem a cselekvésben vár. Ellenpéldaként említette: noha valamennyi párt prioritásnak tartja az egészségügyet és az oktatást, ha a szükség úgy hozza, mégis mindig e területeknek a költségvetéséből faragnak le először. E „politikai színjátéknak” véget kell érnie – húzta alá.

A külpolitikában Johannis jelszava a kontinuitás és a kiszámíthatóság. Akárcsak a most leköszönő elnök, Traian Basescu, a három legfontosabb pillérnek az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerséget, a NATO- és az európai uniós tagságot tartja, mégpedig ebben a sorrendben. Ugyanakkor szeretné elmélyíteni gazdasági téren is az USA-hoz fűződő, katonai és politikai téren kitűnő kapcsolatokat.

Célja továbbá politikai konszenzus kialakítása a Moldovai Köztársaság EU-integrációjának támogatására. Figyelemre méltó hangsúly, hogy a moldovaiakat „Pruton túli testvéreinkként” aposztrofálta. Beszédében a német származású és lutheránus Johannis aláhúzta: büszkeséggel tölti el, hogy a román nép elnöke lehet. Az ülésen a szokástól eltérően áldást mondott Daniel pátriárka, a Román Ortodox Egyház feje.

A parlamenti ceremónia után Johannis jelképesen is elfoglalta hivatalát azzal, hogy az elnöki hivatalban Basescutól átvette a Román Érdemrend nagykeresztjét. Beiktatása során nem, de az azt megelőző napokban az új elnök többször beszélt arról, hogy szeretné a parlamenti többséget megváltoztatva kormányra juttatni saját alakulatát, a Nemzeti Liberális Pártot.

Elemzők szerint ez nem lehetetlen, annak ellenére, hogy a szociáldemokrata Victor Ponta átalakított kormányát egy hete kényelmes többséggel iktatta be a törvényhozás. A román politikában meglehetősen gyakoriak az átülések, a szocdemek partnerei pedig különösen nagy gyakorlatot szereztek a „politikai vándorlásban”.

Johannis fogas kérdéssel kezdi elnöki munkáját. A bukaresti parlament múlt heten elfogadott egy vitatott törvényt, amely gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosít a titkosszolgálatoknak az elektronikus kommunikációval kapcsolatos adatokhoz. A beiktatás idején Bukarestben és több romániai nagyvárosban utcai tüntetéseken követelték az elnöktől, hogy küldje vissza a parlamentnek a jogszabályt, vagy emeljen alkotmányossági óvást. Megfigyelők szerint Johannisnak a következő években még sok fejtörést fog okozni a közösségi médiában és újabban az utcán is aktív fiatal réteg, amely a november 16-i példátlan mozgósítással az elnöki székbe segítette.