A kabinet azt követően kényszerült az áfa-növelés eszközéhez nyúlni, hogy pénteken az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére, továbbá a kiemelt bírói és ügyészi nyugellátmányok újraszámítására vonatkozó törvénymódosítást. A taláros testület ugyanakkor alkotmányosnak találta a közalkalmazotti bérek 25 százalékkal történő csökkentését.

A kabinet ülését követően Emil Boc miniszterelnök kijelentette: „a gazdasági következmények” szempontjából ez volt a mostani helyzetben „a legjobb megoldás”, amely egyben lehetővé teszi a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelszerződés alkalmazásának folytatását.

Sebastian Vladescu pénzügyminiszter szerint az 5 százalékos áfa-emelés az államkasszának az év végéig 3,5–4 milliárd lej (820–940 millió euró) bevétel-növekedést jelent. „Egyelőre ez az összeg szükséges ahhoz, hogy a megállapodott 6,8 százalékos deficitet elérjük” – mondta a tárcavezető. Hozzátette: távolról sem a legjobb megoldás, de az alkotmánybíróság döntése ezt eredményezte.

A nyugdíjcsökkentés elvetése után az IMF azt kérte Bukaresttől, hogy az áfát 19-ről 25 százalékra, az egységes adókulcsot pedig 16-ról 20 százalékra növelje, emelje meg a tb-hozzájárulást, és törölje el a vállalkozásokra kivetett átalányadót, hogy ez utóbbi révén könnyítsen az üzleti szféra terhein. A román kormány azonban amellett kardoskodott, hogy az áfa 24 százalékra történő emelése egyedül is elegendő bevételt hoz a költségvetésnek a kitűzött makrogazdasági célok teljesítéséhez.

Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának tanácsadója úgy vélekedett, hogy az áfa-növelés hatása közvetlenül a polgárok zsebében érződik majd meg, a vállalkozások ugyanis a növekedéssel járó költségeket azonnal a piacra fogják áthárítani, ami infláció- és kamatnövekedéssel jár.

A román gazdasági elemzők közül egyesek 5-6, mások akár 10 százalékos pénzromlással számolnak a következő időszakban. Az élelmiszeripari vállalkozók máris bejelentették, hogy az árakat legalább 5 százalékkal kénytelenek növelni.

Abban viszont úgy tűnik mindenki egyetért, hogy a román gazdaság a következő időszakban a vártnál nagyobb mértékben zsugorodik majd. A bércsökkentések és az áfa egyidejűleg történő növelése a belföldi keresletet még jobban vissza fogja szorítani, ami a gazdaság eredményeit a második félévben mindenképpen negatívan befolyásolja. Románia 2010-re 1,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számolt.

Vladescu azonban derűlátó: azt állítja, hogy az IMF igazgatótanácsa szerdán jóváhagyja a soron következő 850 millió eurós részletet Románia számára, és a várva várt összeg július 1-jén vagy 2-án már Bukarestben lesz.

A liberális és a szociáldemokrata ellenzék a kormány azonnali lemondását követeli, erről azonban a koalíció fő ereje, a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) hallani sem akar. A koalícióban résztvevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt javasolja, hogy a bankok kötelező módon fizessenek be a létrehozott szolidaritási alapba, és a kormány értékesítse a már privatizált vállalatokban birtokolt kisebbségi részvénypakettjeit.