Ősi rivális is indul Sarkozy ellen
Saját táborából is lesz kihivója Nicolas Sarkozy francia államfőnek a jövő évi elnökválasztáson. A volt konzervatív miniszterelnök, Dominique de Villepin vasárnap este a TF1 francia televízióban jelentette be, hogy indulni szándékozik a megméretésen, amelyet valószínűleg májusban rendeznek meg.
„Egyesíteni akarom a franciákat, azokat is, akik a baloldalon, azokat is, akik a jobboldalon, és azokat is, akik középen helyezkednek el. Nyugtalanít, hogy Franciaországot megalázza a piaci törvénye, amely mindegyre csak megszorításokban éli ki magát” – indokolta Villepin, hogy miért száll ringbe. Ezt egyébként az esélytelenek nyugalmával teszi, a legutóbbi felmérések szerint ugyanis aligha győzhet az elnökválasztáson. Indulásának csak abból a szempontből van jelentősége, hogy létfontosságú szavazatokat vehet el a szintén konzervatív Sarkozytól, aki egyébként is rendre a szocialista elnökjelölt, Francois Hollande mögött végez a népszerűségi listákon.
Ami azt illeti, a politikai bosszú illene is a képbe: Villepin és Sarkozy régi hatalmi riválisai egymásnak. Villepint éppen most szeptemberben mentette fel a fellebbviteli bíróság a rágalmazás vádja alól: az úgynevezett Clearstream-ügyben a politikus ellen az volt a gyanú, hogy tudatosan keverte pénzmosás gyanújába Sarkozyt a 2007-es elnökválasztás előtti kampányban.
Villepinnek azért kellett a törvény elé állnia, mert az ügyészség szerint 2003-ban miniszterelnökként nem akadályozott meg egy nyilvánvalóan hamis bizonyítékokon nyugvó vizsgálatot. Ez utóbbi egy nyolcszáz közéleti személyiség nevét tartalmazó lista nyomán indult, és az akkor belügyminiszter Sarkozy érintettségét is firtatta a luxembourgi Clearstream-bankon keresztül történő állítólagos pénzmosási akcióban, amelyben állítólag a francia fregattok 1991-es tajvani eladásából befolyó összeg jutalékainak a nyomát tüntették el. Kiderült, hogy Villepin titkos nyomozást rendelt el Sarkozy tájékoztatása nélkül, de éppenséggel kiderült az is, hogy az egész ügy nem több kitalációnál. Ahogy a volt kormányfő az ellene indított perben végig azt hangoztatta, hogy ő csak „politikai vérszomj” áldozata.
Miniszterelnöki ténykedése Villepint vajmi kevéssé predesztinálja az államfői tisztségre. A most 58 éves politikus munkaügyi reformját 2007-ben sztrájkok és tüntetések sorozata foszlatta semmivé, ahogy semmi nem lett elnöki ambícióiból sem, annak ellenére, hogy a korábbi elnök, Jacques Chirac pártfogoltjának számított. Sokan egyszerűen arrogánsnak, mások pedig túl urbánusnak tartják, aki mindig is hajlamos volt arra, hogy félreértse a közvélemény jelzéseit. (Korábban, még külügyminiszterként több sikere volt: 2003-ban az ENSZ-ben hangos ovációra jelentette be az EBSZ-ben, hogy országa ellenzi az Irak ellen amerikai vezetéssel indítandó szövetséges inváziót.)
Politikai szerepvállalásán túl Villepin költőként és történészként is ismert; a Napóleon utolsó száz napjáról szóló művével 2001-ben számos díjat is nyert.
Sarkozy hivatalosan még nem nyilatkozott arról, indul-e az elnökválasztáson, a bejelentés azonban várhatóan csak idő kérdése.
