Az eddigi gyakorlat szerint a szülőknek írásban kellett „felmentést” kérniük, ha nem akarták, hogy a gyerekük a legtöbb esetben ortodox, fundamentalista nevelésben részesüljön. A nyomás a többi szülő és az iskola részéről olyan erős volt, hogy a kiiratkozással járó különcködést csak kevesen vállalták, aki pedig mégis, azt nem egyszer brutális eszközökkel vették rá, hogy meggondolja magát.

Imádkozó román iskolások ziarullumina.ro

Egy felháborodott szülő, Emil Moise perre vitte az ügyet, amely évek múltán – miközben a lánya már leérettségizett – az alkotmánybíróságig jutott. A taláros testület 2014 novemberében megállapította, hogy az oktatási törvény vonatkozó rendelkezései sértik a lelkiismereti szabadságot. A bonyolult jogi fejtegetés lényege az, hogy az iskolák számára kötelező a hittan – amennyiben kötelesek biztosítani a vallásoktatás feltételeit –, a diákoknak viszont nem kell részt venniük ezeken az órákon, és ez a joguk nem köthető feltételhez, még egy egyszerűnek tűnő kérés leadásához sem.

A jelentős társadalmi és politikai befolyással bíró Román Ortodox Egyház „diszkriminatívnak és megalázónak” minősítette az alkotmánybíróság döntését, majd meglepetésre azt is közölte, hogy a hittanoktatás módja márpedig nem változik. A kijelentésre utóbb az a törvénymódosítás adott magyarázatot, amelyet a Szent Szinódus, az ortodox egyház vezető testülete küldött a parlamentnek. Eszerint a szülők egyetlen alkalommal, az előkészítő osztály kezdetén íratnák be a gyereküket hittanra, a következő 12 évben pedig csak akkor adnának le újabb kérést, ha meggondolják magukat. Vagyis minden maradna a régiben.

Puskás Bálint alkotmánybíró szerint ez a megoldás ugyanúgy alkotmányellenes lenne, mint a régi szabályozás. – Éppen azt nyilvánítottuk alkotmányellenesnek, hogy kérni kellett a felmentést – mutatott rá a Népszabadságnak nyilatkozva. Hangsúlyozta, azért kell évente beiratkozni, mert változik a tanterv, változnak az óraszámok, de akár a szülők felfogása és a valláshoz való viszonya is. – Nem akarok megelőlegezni egy esetleges későbbi döntést, de leszögezném, hogy amennyiben nem évenkénti beiratkozást ír elő, a módosított törvény is alkotmányellenes lesz – mutatott rá.

Az alkotmány szerint a parlamentnek 45 napon belül, azaz március 9-ig össze kell hangolnia a kifogásolt törvényszöveget az alkotmánybíróság döntésével. Ha ez nem történik meg, az alkotmányellenesnek talált rendelkezés hatályát veszti. A parlament azonban még hozzá sem látott a jogszabály módosításához. Szabó Ödön képviselő, az alsóház oktatási bizottságának a tagja szerint az oktatási minisztérium azt ígérte, hogy két héten belül elkészül a módosító törvényjavaslat. Az RMDSZ amúgy a ciklusonkénti – az elemi, az általános és a középiskola elején történő – beiratkozást támogatja.

– Biztosítani kell bizonyos fokú kiszámíthatóságot. Az iskolának tudnia kell, hogy hány vallástanárt alkalmazhat – érvelt a képviselő. A vallástanárok állását féltette Sorin Cimpeanu oktatási miniszter is, amikor bejelentette, hogy az alkotmánybíróság döntését csak ősztől alkalmazzák, a most zajló tanévben a mintegy hatezer alkalmazott a tavaly szeptemberben megszabott óraszámok szerint végzi a munkáját. Később visszakozott, és elismerte, hogy jogilag megalapozatlan döntést hozott, illetve elrendelte, hogy március 9-től hittanórát csakis szülői kérésre tartsanak.