A területen 50-70 millió tonna ércet sejtenek, amelyben ráadásul a réz és arany aránya is jóval magasabb lehet a szárazföldön kibányászható érceknél. A megszokott egy százalék helyett arányuk 2,5 és 30 százalék között mozog – írta a Kommerszant. Az orosz napilap szerint ez az első eset, hogy az ENSZ illetékes bizottsága egy államnak ad exkluzív jogokat olyan területen, amely nem része egyetlen ország felségvizeinek sem. A tenger alatt 2-4 kilométer mélyen fekvő területen 15 évre kapott exkluzív jogokat Moszkva, további öt éves hosszabbítás lehetőségével.

Az Atlanti-óceánon az Egyenlítőtől északra, a tizedik szélességi kör magasságában lévő terület 16 millió tonna rezet és 700 tonna aranyat rejthet. Az orosz szakértők biztosra veszik, hogy a kitermelési jogok is Oroszországhoz kerülnek, amint ez aktuálissá válik. Igaz, egyelőre a kutatáshoz a szakmában szerénynek becsült 20-43 millió dolláros ráfordítással számol az orosz állam. Ráadásul a szükséges technikai eszközökben is hiányt szenved, így a tervek szerint külföldi partnert vonnak be a munkálatokba. A Kommerszant szerint a kanadai Nautilus Minerals vállalatot, amelynek 20 százalékát 2006-ban vette meg Aliser Uszmanov orosz milliárdos.

Az orosz külügyminisztérium elismerte, hogy az igény benyújtását azért gyorsította meg az orosz vezetés, mert Kína megnövelte hasonló irányú aktivitását. Peking tavaly nyújtott be ilyen igényt – az Indiai-óveán egy területére vonatkozóan – az ENSZ Nemzetközi Tengeri Talapzat Bizottságához (ISA), noha a korábbi nemzetközi gyakorlat az volt, hogy az országok nem értesítették az ISA-t, és akár párhuzamosan is kutathattak egy területen.