A Népszabadságnak tegnap este kormányközeli források megerősítették: a tízmilliárd eurós orosz hitel lehívása már 2016-ban elkezdődik, azaz a magyar kormány nem vár ezzel a szabálytalanságokat sejtő uniós vizsgálatok lezárásáig.
A randevú után – amelynek eleve sajátos fénytörést ad, hogy Orbán ma Brüsszelbe utazik az uniós csúcsra – a magyar kormányfő azt mondta: a paksi bővítéssel kapcsolatos nemzetközi vitákat indokolatlannak tartja, és utalt arra, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag életképtelen lenne az Oroszországból érkező energia nélkül.
A másik stratégiai területről, a gázellátásról annyi hangzott el, hogy 2019-ig marad a jelenlegi felállás, ami egyéves hosszabbítást jelent, mivel a 2018-ig szóló prolongálásról már tavaly Budapesten megállapodtak. Nem változik ugyanakkor az árképlet, ami Magyarország számára kimondottan előnytelen, mivel az azonnali piacon jelenleg lényegesen olcsóbb a gáz, mint amennyiért az oroszoktól vesszük. Igaz, cserébe nem kell kifizetnünk a fel nem használt mennyiséget, holott az eredeti szerződésben még ez szerepelt.
A két ország viszonyát Putyin és Orbán is jónak minősítette. Egyaránt kiemelték, hogy ez a két fél érdeme, s a körülmények ellenére adódott így. A magyar kormányfő egyenesen csodának nevezte a kapcsolatok fejlődését.
|
Kész csoda, hogy ilyen jóban vagyunk – mondta Orbán Putyinnak
Koszticsák Szilárd / MTI |
A kereskedelem volumene visszaesett ugyan (a rubelárfolyam és az energiahordozó-árak összeomlása, illetve a kétirányú szankciók miatt), de Orbán azt mondta: lát reményt a javulásra. Annál is inkább, mert szerinte nem lehetséges az Oroszországgal szembeni uniós szankciók automatikus meghosszabbítása az év közepén, arról nyílt vitát kell folytatni. Hozzátette: egyre több tagállam gondolja úgy, hogy a szankciókat felül kellene vizsgálni. Információink szerint Orbán az orosz fél kérésére el is kezd lobbizni a Moszkva elleni szankciók enyhítése érdekében.
Politikai gesztusnak minősíthető csak, hogy Orbán méltatta Putyinnak a menekültválság megoldása érdekében tett erőfeszítéseit – amelyekhez Magyarország egy Szíriában építendő kórházzal járul hozzá –, jelenleg ugyanis az orosz bombázások jelentik az újabb szír menekülthullámok fő mozgatórugóit. Szintén konkrétumok nélkül beszélt a miniszterelnök a magyar gyógyszeripar oroszországi lehetőségeiről, valamint a lehetséges jármű- és gépipari együttműködésről. Putyin üdvözölte a magyar részvételt a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság infrastruktúrájának megépítésében. Két cég jelentkezett Magyarországról erre a munkára, ám az egyik azóta visszavonta jelentkezését, a másik részt vesz az előkészítő munkában – közölte.
Fegyvereladásról, illetve a magyar helikopterpark frissítéséről orosz gyártmányokkal egy szó sem hangzott el nyilvánosan, holott az előzetes hírek szerint e kérdéseknek is szerepelniük kellett a találkozón. Kiderült viszont, hogy tavasszal Budapestre jön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, úgyhogy a mosolydiplomácia folytatódik.
Csak Putyinnak jó
Ha van haszna a találkozónak, akkor az csak orosz oldalon jelentkezik – véli Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Vlagyimir Putyin demonstrálhatta, hogy a szankciók és a politikai bizalmatlanság dacára van uniós vezető, aki hajlandó elzarándokolni hozzá. Az orosz elnök Szíria ügyében is egyre nehezebb helyzetben van, s az utóbbi időben Angela Merkel német kancellár egyik fő ellenlábasán, a bajor kormányfőn és a mostanában Oroszország lobbistájaként fellépő 92 éves Henry Kissingeren kívül mással nem tudott kétoldalú találkozót lebonyolítani. Orbán gesztusának értékét növeli Moszkva számára, hogy Londonban Putyint összefüggésbe hozták a Litvinyenko-gyilkossággal, míg Washingtonban a korruptságáról beszéltek. (P. Cs.)
Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik volt elégedett az Orbán-vizit mérlegével, különös tekintettel az atom- és a gázszerződés melletti kiállásra, valamint az uniós szankciók eltörlésének szándékára. A DK szerint Putyin dicsérete jogos, Orbán valóban sokat tett és tesz az EU szétveréséért. Az LMP csak a bővítési megállapodás felmondását tartotta volna elfogadhatónak, az MSZP pedig sajnálja, hogy a miniszterelnök nem erősítette meg a NATO és az EU melletti elkötelezettségét. Jávor Benedek, a PM EP-képviselője a fentieket azzal egészítette ki, hogy Orbán Viktor látható igyekezettel teljesítette az orosz féltől előzőleg megkapott kívánságlistát – vagyis a drága atomerőmű mellé drága metrót és talán drága orosz helikoptereket is veszünk, miközben az előnytelen gázszerződésbe is beragadunk – ami világosan jelzi a magyar kormány valós mozgásterét és érdekérvényesítési képességét. Jávor szerint nonszensz, hogy Orbán egy EU-tagállam kormányfőjeként Kádár Jánost megszégyenítő módon udvarol Oroszországnak, miközben minden második mondatában az EU-t kritizálja – a politikus arra számít, hogy a magyar kormányfő csütörtökön Brüsszelben is hiba nélkül felmondja majd a Putyintól kapott házi feladatot.
