Putyin saját kezébe vette az irányítást. Tüzet olt.

Reuters - Ria Novosti/Pool/Alexei Nikolsky

Szerdán 93 ezer hektár lángolt, és 160 ezer ember dolgozott az oltási munkálatokon. A hőség és az aszály azonban továbbra is kedvez a tüzeknek, így a szmog - ha nem is olyan fojtogatóan, mint a hétvégén - visszatérhet az orosz fővárosba is. Különösen, miután Moszkva megyében nem állt be érdemi változás, a lángok inkább a többi érintett megyében szorultak vissza. Az előrejelzések szerint péntekre a 11 milliós város ismét füstbe burkolózhat.

Ezért az Egyesült Államok moszkvai képviselete továbbra is csökkentett munkaidőben működik, részben lemondták a vízum megszerzéséhez szükséges interjúkat is, ezért az igénylőknek hosszabban kell várakozniuk. A követség alkalmazottjainak többsége szeptember elejéig szabadságra ment. Az európai képviseletek java azonban észrevehető korlátozás nélkül működik. A magyar nagykövetség és konzulátus szintén, igaz az alkalmazottak családtagjai közül sokan, saját költségre hazamentek.

A lángok közvetlenül már nem fenyegetik a szarovi nukleáris kutatóintézetet és az Uralon túli zárt város, Sznyezsinszk nukleáris kutatóközpontját sem. A lángok kapcsán azonban mégis felmerült a sugárzó szennyeződés terjedésének veszélye, miután az ország nyugati szélén lévő Brjanszk megyében több olyan is terület lángolt, amely az Ukrajnában fekvő csernobili atomerőmű 1986-os tragédiája nyomán a fertőzött zónába került - tudatta az Interfax orosz hírügynökséggel az orosz erőgazdálkodási hatóság. A Roszleszozascsita szerint a megyében 269 hektár fertőzött terület ég, ahonnan a felszálló hamu radioaktív anyagot szórhat szét. A hatóság szerint a nyári tüzekben - amelyek országosan 750 ezer hektárt érintettek - összesen 3900 hektár lehetett fertőzött. Az orosz tisztifőorvos ugyanakkor tagadta a sugárzás veszélyét. Gennagyij Onyiscsenko pánikkeltésnek nevezte az erről szóló híreket. Az oltási munkákat koordináló Rendkívüli Ügyek Minisztériuma szerint a sugárzás mértéke nem nőtt Brjanszk környékén sem.

60

Személyesen olt tüzet, figyelmeztet az újabb lángokra, gondoskodik a károsultakról, odamondogat a hivatalnokoknak. Vlagyimir Putyin mindenütt jelen van az oroszországi erdőtüzek felszámolásánál. A kormányfő népszerűsége ennek ellenére a januári 69-ről augusztusra 61 százalékra csökkent a Levada Centr közvélemény-kutató intézet felmérése szerint. Hasonlóan csökkent a kormányfő árnyékában tevékenykedő Dmitrij Medvegyev tetszési indexe is (62-ről 52 százalékra) , ami a tandem eddigi leggyengébb eredménye, még a Kremlnek általában kedvezőbb adatokkal szolgáló VCIOM szerint is. Bár a kormányfő és a támogatásával 2008-ban hatalomra jutott elnök együttműködést mutat, kettejük szereplése olykor rivalizálásként is értelmezhető.

Kibírhatatlanná vált a szmog.
Reuters - Alexander Demianchuk Putyin rendszeres megjelenése a „tűzvonalban” leginkább a 2012-es elnökválasztás előkampányának tűnik: Novgorod környékén találkozott az otthonaikat elvesztett lakókkal, Voronyezsben bajtársian meglátogatta tűzoltókat, Rjazany megyében másodpilótaként repülőgépet vezetett, amellyel 12 tonna vizet öntött a lángokra, majd fedélzetről kémlelve újabb tüzeket fedezett fel egy település közelében, és a kamerák kereszttüzében utasítást adott a földön dolgozó tűzoltóknak. Putyin a károsultaknak számára megkétszerezte az azonnali segélyt - amely így tízezer rubelre nőtt (1 rubel 7,5 forint) - a hosszabb távú támogatást családonkénti 50 ezerről pedig fejenkénti 100 ezerre emelte - részben a regionális költségvetések rovására -, majd bekameráztatta az építési területeket, hogy személyesen kísérhesse figyelemmel az otthontalanok új házainak ütemszerű építését.

A földön letorkollja a helyi vezetőket, akik nem tettek meg mindent a tüzek megelőzésére, és olykor egyenesen korrupcióval vádolja őket - mint tette ezt Voronyezsben, kijelentve, hogy nem tudni, egyes hivatalnokoknak miből telt nagy családi házra -, amivel sok választópolgár számára kedves szavakat mondott. (A képek jól fognak mutatni a 2012-ben 60 éves Putyinról készült portréfilmben, ami könnyen megvalósulhat, elvégre az Oscar-díjas Nyikita Mihalkov csinált már róla hasonlót öt éve, „55” címmel.)

Vele szemben Medvegyev szereplése kevésbé látványos. Terepre nem ment ki, igaz, ő is határozottan megfenyegette a nem eléggé hatékony vezetőket, bár kijelentette, hogy a tűz terjedése önmagában nem ok a leváltásukra. Károsnak tartja a tragédia kapcsán „bizonyos politikai erők PR-ját" is. Bár itt elsősorban a hatalommal szemben kritikus csoportokra utalt, gondolhatott akár Putyin keddi magánakciójára is. Rivalizálásnak tűnik az is, hogy Medvegyev menesztette a hadiflotta (VMF) néhány magas rangú vezetőjét és megrovásban részesítette a még elnökként Putyin által kinevezett flottparancsnokot, Vlagyimir Viszockijt és figyelmeztette Anatolij Szergyukov védelmi minisztert, amiért leégett a VMF egyik Moszkvához közeli bázisa.

Kettejük népszerűségének esése azonban - ha ez nem is túl nagy mértékű - mutatja, hogy a felelősség hárítása a helyi vezetésre nem győzött meg mindenkit. Elvégre a közvetlenül választott polgármesterek befolyása korlátozott, a kormányzókat pedig 2004 óta választás helyett az államfő jelöli ki - a helyi parlament formális jóváhagyása mellett. Ráadásul a tüzekhez hozzájárulhatott a négy éve bevezetett új erdőgazdálkodási törvény, amely leépítette az erdőfelügyeleti hatóságot, magukra az erdőgazdálkodó cégekre bízva a tűzvédelmi ellenőrzést.

Ellentmondásos annak a megítélése is, mit jelent a tűzzel személyesen küzdő kormányfő: egy felől a sajtóban látványos operatív vezető képét kelti, másrészt azt mutatja, hogy a Putyin által az elmúlt tíz évben kiépített hatalmi vertikum nem állt össze működő rendszerré, csak ott hat, ahol az elnöki székből 2008-ban a kormányfőibe átülő Putyin személyesen közbelép.

Kapcsolódó cikkek: Orbán, a putyinista? | Lángol Putyin tűzpróbája | Vissza Oroszországba | Hodorkovszkij Medvegyev támogatására szólít fel | Halló, itt Vlagyimir!