A baloldali francia napilap budapesti tudósítója, Florence La Bruyère cikkében arról ír, hogy a jobboldali populista magyar miniszterelnök olyan törvényt szavaztatott meg, amely akár a szavazatok mindössze 25 százalékának megszerzése után biztosítja pártjának a parlamenti kétharmadot, és fokozza az ellenőrzést a média és az igazságszolgáltatás fölött. (Reális számítások szerint a kétharmadhoz inkább a szavazatok 35-40 százalékára lesz szükség.)

„Ez a kétségbeesés lázadása. Pénteken, közvetlenül karácsony előtt több ezer dühös budapesti tüntetett a Kossuth téren, ahol a parlament impozáns neogótikus épülete áll. „Gyertek ki, bóvlik!” – skandálták a főleg zöldekből és a baloldal szimpatizánsaiból álló tüntetők” – idézi fel a riport szerzője.

Az országgyűlési választások csak 2014-ben lesznek, de az Orbán Viktor fémjelezte jobboldal, „amely nem zárja ki az előrehozott választásokat sem”, pénteken a választójogi törvény olyan reformját fogadta el, amely lehetővé teszi, hogy már a szavazatok 25 százalékával is megszerezze a mandátumok kétharmadát. La Bruyère szerint nincs szükség rá, hogy – mint Oroszországban – hamis szavazatokkal tömjék tele az urnákat vagy bizonyos választókat megakadályozzanak a szavazásban, mert – ahogy az ellenzék is figyelmeztet – a szabályok eleve meg vannak hamisítva. Scheiring Gábor, az LMP egyik képviselője szerint a törvény megakadályozza, hogy a polgárok leváltsák a kormányt. Ő azt is kifogásolja, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadót, amelyet a kormány idén vezetett be, pénteken belefoglalták az alkotmányba is. Igazságtalan adóról van szó, amely a kiskeresetűek – a magyarok többsége ide tartozik – jövedelmét erősen csökkenti, és katasztrofális az államra nézve, amely idén 500 milliárd forintnyi (1,6 milliárd euró) bevételt veszített, mert egyértelmű, hogy a gazdagokat kevésbé adóztatják. Mivel ezt az adózást is bevették az alkotmányba, a jövőben nagyon nehéz lesz változtatni rajta. Orbán maga elismerte, hogy megköti a következő kormány kezét, és nem csak a következőét, hanem a következő tízét is. Ráadásul a pártjának meg kell szavaznia a héten egy olyan törvényt is, amely gyakorlatilag megszünteti a parlamenti vitákat.

2010-es visszatérése óta Orbán Viktor, „aki merő opportunizmusból ultrakonzervatív politikus lett”, megsokszorozta a tekintélyuralmi intézkedéseket. Egy évvel ezelőtt elfogadtatott egy vitatott törvényt a médiáról. A közszolgálati média propagandaeszközzé változott. Az információk manipulálása ellen Nagy Navarro Balázs, televíziós újságíró éhségsztrájkot folytat december 10. óta a tévé székháza előtt, más riporterek és egyszerű állampolgárok társaságában. „Ez is egy módja annak, hogy lemossuk a szégyent” – mondja Nagy Navarro. Az újságírók azt mesélik, hogy riporttémákat, szóhasználatokat írnak elő számukra – áll a Libération cikkében.

„Áprilisban egy fiatal riporter, a szélsőjobboldali Jobbik egykori sajtóreferense meghamisított tudósítást készített Daniel Cohn-Benditről, akit pedofilként mutatott be. Ez Orbán bosszúja, miután Cohn-Bendit európai Cháveznek nevezte őt” – véli La Bruyère. Néhány nappal később a tudósítás szerzőjét, Papp Dánielt kinevezték hírigazgatónak.

A cikk szerint mindenesetre azokon kívül, akik baloldali napilapokat olvasnak vagy az interneten követik a híreket, a magyarok nagy része nemigen tud semmit a sztrájkról, hiszen a médiatörvény még a magáncsatornákat is öncenzúrára kényszeríti. Libérationnak nyilatkozó egyik magyar újságíró szerint „a helyzet übüi”. Véletlen egybeesés (vagy nem), hogy Alfred Jarry burleszkbe hajló komédiáját játsszák a budapesti Bábszínházban. A rendező átírta a darabot. A színpadon Übü, a magyarok királya egyre több hatalmat akar, mint Orbán. A színészek a jókedvű nézőkkel megtöltetik az urnákat, majd diadalmasan felkiáltanak: „Übü papa, négyharmadunk van… Hurrá, már ötharmadunk!” – hangzik a Libération cikke.

De a média után Orbán populista pártja az igazságszolgáltatásra is rátámadt. Februárban egy törvény lehetővé tette, hogy felülvizsgálják azokat az ítéleteket, amelyeket a 2006-os szélsőjobboldali zavargók ügyében hoztak. A fideszes többség ez után leszállította a bírók nyugdíjkorhatárát 70 évről 62-re, amivel megszabadult a háromszáz legtapasztaltabb bírótól. Bár őket a jobboldali sajtó a sztálini korszak „vérbíráinak” kiáltotta ki, közülük egyetlenegy sem volt hivatalban az ötvenes években – mutat rá a cikk.

A Libération szerint a  legnyugtalanítóbb az a hatalomkoncentráció, amely Handó Tünde kezében valósul meg. Ő az egyik fideszes EU-képviselő felesége és a miniszterelnök egyik gyermekének keresztanyja, és kilenc évre nevezték ki az Országos Bírói Hivatal élére. Az egyedüli, aki felemelte a hangját ezek ellen az intézkedések ellen, az „az egyik legkiválóbb európai jogász”, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt – el is mozdították a posztjáról. Egy névtelenséget kérő egyetemi szakember így sóhajt fel: „A bírósági rendszer összeomlásával vége a demokráciának. Magyarország úton van ahhoz, hogy kilépjen az európai törvényesség keretei közül.”