Orbán: Három kevesebb, mint négy
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a visegrádi országokban minden feltétel adva van ahhoz, hogy a válság utáni időszakban sikeresek legyenek, s az európai gazdasági fejlődés motorjává váljanak. „A három legfőbb feltétel adva van. Ezek: a politikai stabilitás, a gazdasági növekedés és az Európai Unió (EU) bővítése melletti elkötelezettség" - jelentette ki Orbán Viktor a V4-ek miniszterelnöki csúcstalálkozója utáni sajtóértekezleten pénteken Prágában. A kormányfő leszögezte: minden válság egyszer véget ér, itt az ideje felkészülni a válság utáni időszakra. Úgy vélte: a V4-ek olajozottan működnek, s hozzájárulnak az EU megerősítéséhez.
A csúcstalálkozó csonka volt, mert Iveta Radicová szlovák kormányfő belpolitikai problémák miatt nem vett részt a prágai tanácskozáson. „Három kevesebb, mint négy. Együtt erősebbek vagyunk" - jegyezte meg Orbán.
Petr Necas cseh kormányfő meghívására a találkozón a magyar és a lengyel miniszterelnök, Orbán Viktor és Donald Tusk vett részt. Szlovákiát prágai nagykövete képviselte. A három miniszterelnök a több mint két órás tanácskozáson az időszerű európai problémákkal, az euróövezet válságával, az energiabiztonsággal, a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerséggel foglalkozott. Necas szerint a kormányfők kiemelt figyelmet fordítottak az EU következő, 2014-2020-as költségvetési időszakával összefüggő kérdésekre. „Ezen a téren szorosan együttműködünk" - hangsúlyozta Necas. Bejelentette: a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával részletesebben a V4-ek külügyminiszterei foglalkoznak majd november 4-ére tervezett prágai tanácskozásukon.
A V4-ek nem tudják elképzelni, hogy simán jóvá lehet hagyni Ukrajna és az EU társulási szerződését egy olyan helyzetben, amikor Julija Timosenko volt ukrán kormányfő börtönben van. „Az ukrajnai jogi helyzet az, hogy a jogrendszer nem működik" - fejtette ki a közös álláspontot a cseh kormányfő. "Kérdés, hogy Ukrajnában betartják-e az alapvető emberi és polgári jogokat" - jegyezte meg Necas. A lengyel kormányfő szerint nehéz az emberi jogok betartásáról beszélni, amikor Timosenko börtönben van. A sajtóértekezleten elhangzottak szerint a V4-ek következetesek kívánnak lenni ebben az ügyben. A V4-ek nyugtalanságuknak adtak hangot a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatban, ahol szerintük a kormány „nyilvánvalóan semmibe veszi az emberi jogokat".
„Szolidaritásunkat fejeztük ki azokkal az emberekkel, akik azon dolgoznak, hogy Fehéroroszországban érvényesüljenek az emberi szabadságjogok" - jelentette ki Necas. „Csehországnak érdeke az erős euróövezet fennmaradása, de az euró csehországi bevezetésére kormányom semmiféle időpontot nem kíván meghatározni” - válaszolta Necas egy kérdésre. Szerinte ennek két oka van: egyrészt Csehország nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, másrészt pedig jelenleg "változik az euróövezet projektje", s Prága kivárja, mi lesz belőle. Orbán azt mondta, hogy lényegében hasonló a magyar álláspont, a kormány jelenleg az euró bevezetésével nem foglalkozik.
„A négy visegrádi országnak közös érdeke, hogy az Európai Unió kibővüljön, s a nyugat-balkáni országok is csatlakozhassanak a szervezethez" - válaszolta az MTI tudósítójának kérdésre a cseh miniszterelnök. Emlékeztetett: a nyugat-balkáni térségben másfél évtizede még háború volt, a „biztonság övezetének kiterjesztése európai érdek is". Orbán Viktor szintén az MTI-nek válaszolva azt mondta: bízik abban, hogy az utóbbi időben felmerült problémák, például a szerb kárpótlási törvény, megoldódnak. „De jottányit sem engedünk az európai értékekből" - húzta alá a miniszterelnök.
Intézet a totalitárius múlt feltárására
Prágában pénteken az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának létrehozásáról írtak alá szerződést európai intézetek vezetői. Ez az intézmény európai szinten fogja koordinálni a totalitárius múlt feltárásával foglalkozó nemzeti intézmények tevékenységét, az ünnepségen jelen volt a cseh, a lengyel és a magyar miniszterelnök is. A szerződést 13 ország 19 intézete írta alá. Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.
Az intézet megalakulását Csehország már európai uniós elnöksége idején, 2009 első felében szorgalmazta, de igyekezete akkor nem járt sikerrel. „A visegrádi országok két totalitárius rendszert is megéltek újkori történelmükben. Megérdemlik, hogy konkrétan és részletesen ismerjék az igazságot múltjukról" - jelentette ki Necas az aláírás után. Úgy vélte: az újonnan létrehozott platform is hozzájárulhat ehhez. „Szükség van a munka egyeztetésére, hogy tudjuk, ki mit csinál, ki mivel rendelkezik, milyen programja és projektjei vannak. Megkezdjük a tevékenységek összehangolását, ugyanakkor feltérképezzük, hogy mi minden készült már el" - magyarázta az új intézet tevékenységének lényegét Daniel Herman, a cseh Totalitárius Múltat Kutató és Dokumentáló Intézet (USTR) igazgatója.
Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának központja Prágában működik majd, de kirendeltsége lesz Brüsszelben. "Természetesen szükség lesz a dolgok egyeztetésére az EU keretei között is" - fejtette ki az igazgató.
Az első közös projekt várhatóan egy európai történelmi olvasókönyv összeállítása lesz. "Abban a pillanatban, amikor a volt kelet-európai tömb országai beléptek az EU-ba, a kommunista totalitarizmus során szerzett tapasztalataik összeurópai örökséggé váltak" - húzta alá Herman. Úgy látja: az intézet tevékenysége hasznos lehet azon államok számára is, amelyek csak a közelmúltban számoltak le a totalitarizmussal. Herman szerint az intézet esetleg egy olyan "tankönyvet" is elkészíthet, amely tanácsokat tartalmazna arra nézve, hogy miként lehet a leghatékonyabban leküzdeni a totalitarizmus örökségét.
