galéria megtekintése

Orbán vétója egy kicsit kamu volt, elvi megállapodás már van a menekültválság rendezéséről

77 komment

NOL

Angela Merkel német kancellár kedd hajnali sajtótájékoztatóján áttörésként jelentette be, hogy tizenkét órányi tárgyalássorozat után a 28 EU-tagország állam- vagy kormányfőjének sikerült megállapodni Törökországgal a menekültválság rendezésének főbb vonalairól a hétfőn kezdődött rendkívüli csúcstalálkozón. Március 17-18-án folytatják.

Az állam- és kormányfők arra a megállapodástervezetre bólintottak rá, amellyel hétfőn Törökország nevében Ahmet Davutoglu miniszterelnök állt elő. A kissé váratlanul bedobott török javaslatban az eddig ismert tényekhez képest nagy újdonság volt, hogy Ankara a még tavaly novemberben neki ígért hárommilliárd euró kétszeresét, hatmilliárd eurót kért és kapott a menekültválság rendezésére, amiért vállalja, hogy fogad minden olyan menekültet, aki Görögország valamelyik szigetén illegálisan jutott be az Európai Unió területére. Ez utóbbiért a törökök a 2018-ig átutalandó plusz hárommilliárdos támogatás mellett még több más követeléssel is előálltak. Először is azzal, hogy minden Törökország által befogadott szíriai menekültért az EU is befogad Törökországból egy szíriai menekültet. Ezen túl Törökország szeretné, ha a 75 millió állampolgára az előzetesen ismert időpontnál négy hónappal korábban, már június 1-től megkapná a schengeni övezetbe szóló vízummentességet, és azt is, hogy gyorsítsák fel a stagnáló török EU-csatlakozási tárgyalásokat.

Merkel a kocsijában a csúcstalálkozó előtt. Áttörés
Merkel a kocsijában a csúcstalálkozó előtt. Áttörés, és még nincs vége
Francois Lenoir / Reuters

Bár ez egyszerre egy kicsit soknak tűnik, néhány EU-tagországnak láthatólag így is megéri, legalábbis túl nagy sokk volt az az 1,25 millió menekült, aki tavaly főleg a balkáni útvonalon keresztül eljutott a fő célországnak számító Németországba és Svédországba. Angela Merkel német kancellár kedd hajnalban az áttörés felkiáltással tett bejelentést a török „egy ki, egy be” javaslatról. Ez azt jelenti, hogy az elvi megállapodás már megvan, a 28 tagország közös nyilatkozatot fogadott el, a még vita tárgyát képező részleteket pedig a jövő héten, egy március 17-18-án tartandó EU-Törökország csúcson tisztázzák. Merkel a sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által előterjesztett tervezetet, és leszögezte, a cél, hogy az illegális migrációt sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani.

 

Eközben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, az Európába tartó illegális migráció kora véget ért, hiszen Törökország ezután visszafogadja az országból illegálisan útnak induló migránsokat, akik az Égei-tengeren kelnek át. Ezt Tuskkal és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján Davutoglu is megerősítette, Juncker pedig a reményét fejezte ki, hogy a török lépés megtöri az embercsempészetet is, hiszen nem lesz értelme, hogy a menekültek fizessenek bűnözőknek az átkelésért, ha úgyis visszaviszik őket Törökországba, ahol európai belépőre várók hosszú listájának a legvégére kerülnek.

Ami a még vita tárgyát képező részleteket illeti, Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke hétfő este egy kamuízű közleménnyel – Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő pedig egy hasonló Twitter-üzenettel – lepte meg a magyar és a nemzetközi sajtót, miszerint Orbán „megvétózta” a megállapodást, az EU-Törökország csúcs pedig félbeszakadt. Ebből annyi volt igaz, hogy az állam- és kormányfők szünetet tartottak néhány kiscsoportos foglalkozás kedvéért. Több tagország is akadt, amelynek kifogásai támadtak a Davutoglu-féle tervezettel szemben; az ő küldöttségeiket győzködték.

Ezekről a kifogásokról Orbán a maga brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Magyarország Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perelik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik. (Az áthelyezés egyébként nem jelent kötelező vállalást, a tagországok önkéntes felajánlásain alapulna.)

Orbán a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy „nem született megállapodás a törökökkel”, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő, a tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Tuskot, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek. Meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok – írta az MTI a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról.

Orbán Viktor Joseph Muscat máltai (balra háttal) és Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. Fizetni Magyarország is kénytelen lesz
Oliver Hoslet / MTI/EPA

Arra a kérdésre, hogy Magyarország is beszáll-e a törökök által kért plusz hárommilliárdos támogatásba, a kormányfő úgy válaszolt, „kénytelenek leszünk”, de szerinte a magyar–osztrák–szlovén–horvát fellépés eredménye is, hogy a Brüsszelben elfogadott közös nyilatkozat szövege kimondja, egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezárták.

Kifogás persze nem csak a menekültek áthelyezéséről szóló török javaslatot érte az EU-tagországok részéről. Franciaország a vízummentesség ötletétől nincs elragadtatva, Francois Hollande elnök legalábbis hangsúlyozta, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara a vonatkozó előírások mindegyikét teljesíti. De nem tetszik a franciáknak a plusz hárommilliárdról szóló követelés sem. Lehetséges, de csak 2018 után – mondta erről Hollande, miközben Merkel és Matteo Renzi olasz miniszterelnök is jelezte, hogy Davutoglutól magyarázatot kértek a török ellenzéki sajtó elleni kormányzati támadásokra – a Zaman című lap kiadójának a hatósági megszállására – is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető