Orbán a több mint 70 perces egyeztetést követően az elmúlt négy évről azt mondta, a lengyel-magyar barátság a legnehezebb pillanatokban is kiállta a próbát. Megköszönte egyúttal Donald Tusknak azt a támogatást, amelyet Magyarország az elmúlt négy évben kapott Lengyelországtól. Megismételte továbbá azt az álláspontját, amely szerint a következő években Közép-Európa lesz a kontinens gazdasági motorja. Ez egyébként az EU által nemrég kibocsátott előrejelzésből is kiolvasható - hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben már Magyarország is képes volt jelentősen hozzájárulni a közös közép-európai gazdasági teljesítményhez, és ez a következő esztendőkben is így lesz.

A varsói miniszterelnöki hivatalban tartott tárgyalás után Tusk kiemelte, hogy Orbán 2010-hez hasonlóan ezúttal is Lengyelországba látogatott elsőként a választási győzelmet követően. Ez is aláhúzza a hagyományosan jó lengyel-magyar baráti kapcsolatot, amely regionális szinten, azaz a visegrádi együttműködés tagállamait (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nézve is remek eredményeket hozott - fejtette ki a lengyel kormányfő.

A Fidesz-KDNP választási győzelmét úgy értékelte, hogy a magyarok elismerték az Orbán Viktor vezette pártszövetség értékrendjét. Nyilatkozatában Tusk nagyra értékelte a magyar V4-elnökséget, amely június végén zárul. Megítélése szerint a V4 a legjobb példa arra, hogy igenis lehet közös energiapolitikát folytatni. A tájékoztatón mind a magyar, mind a lengyel kormányfő hosszan beszélt az energiapolitika kérdéséről. A magyar miniszterelnök az újságírók előtt egyértelművé tette, támogatja a lengyel kollégája által javasolt energiauniót.

Orbán nagyívű kezdeményezésnek nevezte az elképzelést, amely fontos témája lesz a következő V4-találkozónak is. Szavai szerint egyébként Közép-Európa ma már jobb állapotban van az energiafüggetlenség szempontjából, „de nem problémamentes a helyzetünk". Megfogalmazása szerint az energiapolitika Magyarországon nem érzelmi, nem is politikai kérdés, hanem „a leghúsbavágóbb gyakorlati realitás". Magyarország vagy fenntartja az atomerőműben előállított villamosenergia-arányt, vagy növelnie kell az orosz gázimportot - mondta.

A magyar kormány célja azonban az - magyarázta -, hogy csökkenjen az Oroszországból érkező importgáz jelentősége az ország energiarendszerén belül. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szlovák-magyar gázvezeték-összeköttetésnek köszönhetően jövő január 1-jétől először érkezhet majd Magyarországra nem orosz eredetű gáz. Jelezte ugyanakkor azt is - megindokolva a paksi atomerőmű orosz bővítését -, hogy mivel a paksi reaktorok orosz gyártmányúak, ezért nem vállalható, hogy ezek esetében más műszaki megoldásokat alkalmazzanak.

A lengyel kormányfő az energiaunióról szólva úgy fogalmazott: nem oroszellenes politikáról van szó, hanem fontos az energiafüggetlenség mind tagállami, mind uniós szinten. Meg kell törni a monopolhelyzeteket - főleg ami az energiaforrásokat illeti -, hogy ne legyen ilyenben se Oroszország, se más - nyomatékosította. Kérdésre megjegyezte, Lengyelországnak semleges az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Magyarország orosz részvétellel bővíti majd atomerőművét. „Ez nem kényelmetlen" - fogalmazott.

A megbeszélésen téma volt az ukrán válság is, amellyel kapcsolatban Orbán jelezte, Európa bonyolult év előtt áll. Tusk azt emelte ki, hogy a magyar és a lengyel nézetek és kihívások hasonlóak az ukrán helyzet ügyében, hiszen mindketten szomszédosak Ukrajnával, ahol magyar és lengyel kisebbség egyaránt él. Mind Magyarország, mind Lengyelország érdekelt az ukrán dráma békés rendezésében, amelynek nincs alternatívája - jelentette ki.