Angela Merkel esti, a francia elnökkel, Francois Hollande-dal közösen tartott értekezletén közölte azt is: – Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni, s egy találkozó nem oldhatja meg az unió válságát. Hozzátette: „Az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusig határozott lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén." Hollande úgy vélte: a biztonság erősítésével, az illegális migránsáradat feltartóztatásával, további jelentős beruházásokkal, a fiatalok munkanélküliségének lényeges csökkentésével lehet erősíteni az uniót.
|
Orbán Boriszov bolgár kormányfővel. A visegrádi országok segítséget ajánlottak
Yves Herman / Reuters |
Donald Tusk hangsúlyozta, hogy a gondok ellenére az uniós projektnél nincs jobb a földrészünkön. – Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy milliók féltik biztonságukat, aggódnak a terrorizmus miatt és bizonytalannak látják saját jövőjüket, különösen a fiatalok – közölte. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke örömmel állapította meg, hogy minden résztvevő támogatta azokat a javaslatokat, amelyeket e héten az Európai Parlamentben, pénteken pedig Pozsonyban terjesztett elő. Bejelentette, hogy legkésőbb decemberre teljes mértékben akcióképes lesz az unió külső határait védő, addigra megerősített szárazföldi és parti őrség. Brüsszel 108 millió euróval segíti a török–bolgár határ ellenőrzésének megerősítését, továbbá közös európai főhadiszállás kiépítését.
A délelőtti tanácskozást követően mutatta be a sajtónak Beata Szydlo, a V4-ek soros elnökségi tisztségét betöltő Lengyelország miniszterelnöke a visegrádi csoport javaslatcsomagját. A visegrádi négyek szorgalmazzák az európai intézmények és a nemzeti parlamentek közötti egyensúly helyreállítását, az utóbbiak megerősítésével. Követelik, hogy a további integrációval kapcsolatos vitában minden tagállam egyenjogúan vehessen részt. Szorgalmazzák az unió külső határainak megerősítését, a szabad piac és a schengeni térség megőrzését. A legnagyobb érdeklődést az a javaslat váltotta ki, amely a kötelező kvóták helyett „rugalmas szolidaritást" ajánl a migránsválság kezelésére. Eszerint minden tagállam maga dönthetné el, miként járul hozzá a közös gondok enyhítéséhez. A visegrádiak készek azonnal segíteni Bulgáriának, támogatják a további együttműködés megerősítését Törökországgal és azokkal az államokkal, ahonnan a menekültek érkeznek – hangsúlyozták a javaslattevők. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez kapcsolódva azt mondta: a csúcs legjobb híre Magyarország számára, hogy a V4 az egyetlen országcsoport, amely konkrét javaslatokkal érkezett, milyen legyen az új unió.
Orbán még a csúcstalálkozó kezdete előtt találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével. A kormányfő közölte: arra kérte ez EP-elnököt, hogy a jövőben ne alkalmazzanak „jogalkotási trükköket", kijátszva a nemzetállamok akaratát. Példának hozta, hogy az állam-, illetve kormányfők az önkéntes kvóta mellett döntöttek, de az Európai Parlament az Európa Bizottsággal összejátszva ezt kötelezőre kvótára változtatta. Schulz viszont úgy vélekedett a találkozó után: „Párbeszédre van szükség, mert sorsdöntő kérdésekben csak így érhetünk el értelmes kompromisszumokat, nem pedig ideológia megbélyegzéssel, mely nihillistáknak kiáltja ki azokat, akik más véleményen vannak."
|
Tusk és Juncker. A jövőbe tekintenek
Yves Herman / Reuters |
Kérdésre kifejtette: Orbán Viktor és Lech Kaczynski javaslata az unión belüli kulturális ellenforradalom szükségességéről XIX. századi, nacionalisztikus szemlélet, amelyet századunk kihívásai és realitásai messze túlszárnyaltak. Emlékeztette a magyar kormányfőt arra is, hogy az Európai Unió mindig olyan erős lesz, ahogy azt a tagállamok engedik. Schulz meglepődve értesült arról, hogy Orbán az ő egyik régebbi nyilatkozatát húzta elő a népszavazás kampányában. „Határozottan kizárom, hogy a baloldali polgármesterek valamiképpen összejátszanának a migránsok letelepítésével kapcsolatban" – mondta. A közelgő magyarországi népszavazásról pedig úgy vélekedett, hogy az semmiképpen sem enyhíti a migránsválságot, az eredménytől függően legfeljebb a kormány pozícióját befolyásolja.
Esti sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő elmondta: Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához, s amíg előbbiben nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. A görögöknek pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítaniuk az Európába igyekvőket, de ezt nem teszik meg.
Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat, és minden illegálisan belépni akarót a jog és fizikai erő alkalmazásával feltartóztatunk. Aláhúzta: ha Magyarország nem védené meg az EU külső határait, nagy baj lenne más országokban. Magyarország az összes többletköltséget egyedül vállalja, amikor nemcsak saját magát védi, hanem Európa többi népével is szolidáris – jelentette ki.
