Ami ez utóbbit illeti, Nagy-Britannia akkor korlátozhatja összesen hét éven át az uniós munkavállalóknak járó adókedvezményeket és juttatásokat, ha úgy ítéli meg, hogy az rendkívül megterheli a költségvetést. Az első három év után azonban csak akkor hosszabbíthatná meg kétszer két évre a korlátozást, ha bizonyítani tudja, hogy a terhei nem enyhültek.
A munkavállalóktól összesen négy éven át vonhatnák meg a bért kiegészítő támogatást,
és a változás csak azokat érintené, akik brit földön dolgoznak, és akik a jogszabály elfogadása után állnak munkába.
A szivárgó információk szerint a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok a jövőben az otthon maradt gyermekeik után nem tarthatnának igényt a brit családi pótlék teljes összegére, hanem azt a hazai kereseti viszonyokhoz igazítva indexálnák. A visegrádi országok és a többi közép- és kelet-európai tagállam szándéka ellenére a változtatás nemcsak a jövőbeni, hanem a jelenlegi külföldi munkavállalókra is kiterjed, igaz, az utóbbiak esetében csak fokozatosan. Ők 2020-tól kapnának kevesebbet.
Nagy-Britannia ezen túlmenúen kibújhat az EU-tagországok közötti integráció szorosabbra fűzésének törvényileg kötelező történelmi doktrínája alól is,
a most megszerzett előjogaitól pedig – hangsúlyozta Cameron – csak akkor lehetne megfosztani, ha ebbe a mindenkori brit vezetés belemegy. „Ez mérföldkő, nem a vég” – próbált nyugtatni ezután. Tusk ennek kapcsán annyit jegyzett meg, hogy „nem sérti” az Európai Unió alapértékeit a Nagy-Britannia uniós reformigényeiről a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján pénteken éjszaka létrejött megállapodás.
Cameron következő próbatétel az EU-ban valló maradásról szóló népszavazás lesz. Ő maga a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, a mostani megállapodás után „szívvel-lélekkel” a maradás mellett áll, de erről meg kell győznie pártja, a Konzervatív Párt jobbszélét is, amelyből sokan – így kormánytagok is – inkább a távozás hívei, köztük valószínűleg Cameron egyik régi pártbeli szövetségesével, Michael Gove lordkancellárral és igazságügyi miniszterrel.
|
| Fotó: Yves Herman / Reuters |
Cameron állítólag azt szeretné, ha a népszavazást június 23-án tartanák, bár sajtótájékoztatóján a Sky és a BBC kérdésére is elkerülő választ adott, azt állítva, először szombaton a kormányával akar tárgyalni a megállapodás részleteiről.
A brüsszeli csúcson péntek estére eldőlni látszott, hogy a szabályozást, amely egyetértés esetén csak hosszú hónapok múlva lépne érvénybe, valamennyi tagországban alkalmazni lehet. Hírek szerint a németek, az osztrákok és a dánok is szívesen bevezetnék a rendszert,
Orbán Viktor és „visegrádi” kollégái viszont kizárólag a szigetországra korlátozták volna azt, de ezt nem sikerült elérniük.
Angela Merkel német kancellár a megállapodás bejelentése után ki is mondta, hogy az alku a britekkel „érdekes és értékes változásokat” tartogat az EU számára, Németország pedig megfontolja, hogy a britekéhez hasonló korlátozásokkal éljen az EU-tagországokból érkező munkavállalók gyerekek után járó kiegészítő juttatásaival kapcsolatban.
Orbán a maga sajtótájékoztatóján kissé hamisan azzal ünnepelt, hogy megvédték a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el, „közös győzelmet” aratva - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelt egy becslést is, amely szerint 2-300 magyar család dolgozik kint Angliában szemben a több ezer, esetenként több tízezer lengyellel, amihez hozzáfűzte, „nem hagyják”, hogy a Magyarország és Nagy-Britannia között ingázó magyarokat hátrány érje a jövőben. „Ha az európai unió bármely polgára, köztük mi is egy reggel úgy gondoljuk, hogy Nagy-Britanniában akarunk munkát vállalni, akkor ezt semmilyen jogcímen nem akadályozhatják meg az ottani hatóságok. (...) Jó, hogy megtartottuk a szabad munkavállalás elvét” – tette hozzá. A Cameronnal tartott januári kétoldalú találkozóján Orbán még azt mondta, Magyarország nem fogad el diszkriminációt.
Orbán beszélt a menekültválságról is, mondván, az unió az első helyre a migránsok megállítását helyezte, most először Európában elfogadták a magyar megoldást, hiszen
ma már „a legtöbb ország” kerítést épít.
Nyugaton a helyzet romlik, mert egyre többen képviselik azt a politikát, hogy engedjék be a migránsokat és osszák szét őket a tagállamok között - fogalmazott a magyar miniszterelnök. Orbán szerint ennek elhárítása és kivédése lesz a feladat a következő hetekben, és egyértelműen a görög kormányt tette felelőssé a Kelet-Európát sújtó menekültáradatért.
A brit sajtó szerint egyébként a családi pótlék körüli politikai csatározás sok hűhó semmiért, mivel a hivatalos kimutatás szerint a Nagy-Britanniában leadott igényléseknek mindössze 0,26 százaléka vonatkozik az ott dolgozó uniós polgárok otthon maradt gyerekeire. Jelenleg 136 magyar kiskorú részesül brit családi pótlékban – igaz, hogy Lengyelországban meg százezer.
Sajátos brit–francia összecsapás tárgya volt, hogy mekkora beleszólást kapjanak az eurózónából kimaradó EU-tagországok a valutaunió ügyeibe. A franciák a lehető legkevesebb befolyást engednének a briteknek, és a tárgyalások során bonyolult technikai módosításokkal próbálták útját állni a londoni City esetleges vétójának. Ezt – útját állni – amúgy sikerült is, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről nem tartalmazza azt, hogy Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben.
|
| Fotó: Robert-Jan Bartunek / Reuters |
A vártnál hosszabb uniós csúcs második napja egyébként folyamatos két- és többoldalú találkozókkal telt. Tusk, alaposan kiéheztette kollégáit, amikor a délután fél kettőre tervezett ebéd helyett este nyolc órára hirdette meg az alkut véglegesíteni hivatott közös étkezést. Az egyeztetésekre nem hivatalos vezetők kora este Louis de Funes egyik meg nem nevezett filmjén szórakoztak, Merkel pedig kiszaladt egy közeli térre, hogy megkóstolja Brüsszel legjobb sült krumpliját, miközben a szakértők és a jogászok a záróközlemény újabb tervezetén dolgoztak.
