Angela Merkelt a csúcsot záró sajtótájékoztatón kérdezték Orbán Viktor Bajorországban elhangzott ellentmondásos kijelentéseiről, a német kancellár azonban azzal ütötte el a választ, hogy nem volt ott... (Orbán közvetve morális imperializmusnak nevezte Németország bevándorlási politikáját).
A tartalmasnak és energikusnak nevezett véleménycsere ellenére a csúcs jó hangulatban zajlott, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint „jobb volt a vártnál”.
|
Jean-Claude Juncker és Donald Tusk
Francois Lenoir / Reuters |
A résztvevők által elfogadott záróközlemény megerősíti a menekültügyi rendszer pillérének számító dublini rendeletnek az érvényességét, amely kimondja, hogy a menedékkérelmeket abban a tagállamban kell elbírálni, amelyben benyújtották azokat. Fontosnak ítéli a külső határok védelmének megerősítését, és két héten belül operatív döntéseket vár az érintett EU-ügynökségek, köztük a határőrizetért felelős Frontex kapacitásának kibővítéséről. A magyar delegáció ezen a ponton szeretett volna erőteljesebb kötelezettségvállalást kicsikarni, de az kellő támogatás híján elmaradt. Úgy tudni, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfő sem lelkesedett az ötletért, hogy uniós erő felügyelje a szuverén Görögország határait. Bár az Európai Bizottság bejelentette, hogy az év végéig javaslatot tesz egy európai uniós határőrség létrehozására, Magyarország számára ez túl késő. Nem akciótervek, hanem akciók kellenek – fogalmazott egy tagállami diplomata még a tanácskozás előtt.
Idén novemberre létre kell hozni a menedékkérők nyilvántartásba vételét végző, uniós segítséggel létrejövő fogadóállomásokat, az úgynevezett forró pontokat Görögországban és Olaszországban. Ezek nélkül nem kezdődhet meg a nemzetközi védelemre szoruló személyek Európán belüli áthelyezése, amelyről kedden állapodtak meg a huszonnyolcak. A tagországok elvileg már elosztották maguk között azt az összesen 160 ezer embert, akiket a következő két év során regisztrálnak a frontországokban, illetve a menekültáradat által leginkább sújtott tagállamokban. Egy magas rangú magyar diplomata a csúcs előtt ugyanakkor kétségeinek adott hangot, hogy a kvótarendszer egyáltalán működőképes lesz-e, miután az elmúlt hetekben nem sikerült létrehozni egyetlen forró pontot sem, jóllehet 40 ezer menedékkérő elhelyezéséről már júliusban megszületett a döntés.
|
Hatból öt pontban megállapodtak
Yves Herman / Reuters |
Érkezésekor Orbán azt mondta, a parlament fog dönteni arról, hogy Magyarország végrehajtja-e a többségi határozatot, és befogadja-e a csaknem 1300 menekültet. A Visegrádi Négyek közvetlenül a csúcs előtt tartott találkozójáról kiadott nyilatkozat mindenesetre nem említi a sokat bírált „áthelyezési mechanizmust”. Várható azonban, hogy nem lesz zökkenőmentes a végrehajtása, mert Szlovákia már bejelentette, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a kvótarendszert.
Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy az eddigieknél jóval több erőfeszítést kell tenni a szíriai konfliktus megoldására, a menekülteknek otthont adó harmadik országok megsegítésére, a közel-keleti és észak-afrikai térség stabilizálására. Záróközleményükben 1 milliárd eurót ajánlanak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és világélelmezési programjának, amely pénzhiánnyal küzd, és emiatt több százezer Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Libanonban és Törökországban élő menekültnek nem tud élelmet juttatni. Egy friss statisztika szerint 6 uniós tagország, köztük Magyarország, egy év alatt 100 százalékkal csökkentette a program támogatását.
Törökország kulcsállam a válság megoldása szempontjából, az uniós vezetők aktív párbeszédet javasoltak Ankarával, az Európai Bizottság pedig a csúcstalálkozó előtt 1 milliárd euró mozgósítását kérte az országba menekült szíriaiak életkörülményeinek a javítására és a migrációs válság kezelésére.
