Általános volt a várakozás, hogy a kancellár jelezze fenntartásait Orbán Viktor központosító és a sajtószabadságot korlátozó politikájával kapcsolatban. A tudósítók hétfőn eltérően ítélték meg, a kancellár kellő mértékben kifejtette-e nemtetszését.

A Süddeutsche Zeitung kiemelt helyen foglalkozott Merkel és Orbán „vitájával", a Zeit.de szerint a kancellár „helyre tette" a magyar kormányfőt, a Spiegel viszont már címében elégedetlen, amiért „kevéssé egyértelmű" szavak hangzottak csak el a vendéglátó felé.

A legnagyobb német kereskedelmi televízió vezető híradója a kancellár budapesti látogatásával kezdődött. Az RTL szerint Merkel világosan megfogalmazta kritikáját, majd a bejátszás nagyobbik felében a magyar állapotokat mutatta be a javuló gazdasági adatoktól a hajléktalanok helyzetéig – és megemlítették testvértelevíziójuk adóztatását is. A közszolgálati ZDF este 7 órás híradójának legfontosabb hírei közé a szerkesztők nem sorolták a budapesti tudósítást, de a bejátszás ettől még kifejezetten alaposra sikerült. A televízió bemutatta az illiberális jelzőről folytatott vitát, és „ütésváltásnak" aposztrofálta azt. A tudósító összegzése szerint legalább az kiderült, hogy két európai partner milyen eltérően gondolkodhat a demokrácia fogalmáról.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Washington jelentősen lerövidítette Orbán 15 perces hírnevét. Amerikai sajtóhírek szerint Obamáék az ukrán hadsereg felfegyverkezésén gondolkodnak, amelyről a nemzetközi sajtótájékoztatón Merkel véleményét is kikérték. A kancellár katonai megoldást elutasító válasza önmagában érdekesebbnek bizonyult több sajtótermék számára, mint a teljes budapesti látogatás, így kora este a Die Welt és a FAZ honlapján Orbán csak díszlet volt.