A korábban a Time és a Newsweeek International magazinokat is szerkesztő külpolitikai szakértő, aki jelenleg a CNN műsorvezetője, egy 1997-es cikkében foglalkozott azzal a jelenséggel, amelynek során egyes kormányok a választóktól kapott felhatalmazásukkal visszaélve, folyamatosan erodálják az egyéni szabadságjogokat, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot.

Azt azonban, mint írja, soha nem gondolta volna, hogy az illiberális demokrácia fogalmát egy európai vezető egyszer pozitív értelemben, kitüntető címként fogja használni. A kifejezést egyébként éppen Zakaria használta először abban a bizonyos, a Foreig Policy folyóiratban közölt, „Az illiberális demokrácia felemelkedése” című írásában – jelenlegi cikkének címével is erre utal.

Ráadásul a szerző szerint Orbán Viktor tette mindezt úgy, hogy a szovjet érdekszférában Magyarország volt az első, amely szakított a kommunizmussal és a liberális demokrácia mellett tette le a voksát. Az újságíró említi a magyar kormányfő azon mondatát, amelyben kijelenti: foglalkozni kell az olyan sikeres államokkal, melyek nem nyugatiak, nem is liberálisak, és adott esetben nem is demokráciák. Vizsgálandó példák lehetnek Oroszország, Törökország, Kína, Szingapúr és India.

Zakaria szerint az utóbbi pár évben az Orbán kormány ezek közül egy modellt követett, ez pedig Putyin Oroszországáé. A Magyarországon végrehajtott intézkedéseket a publicista szerint egyszerűen csak putyinizmusként lehet jellemezni.
 
A putyinizmus kritikus elemei a nacionalizmus, a vallás, a hagyományos értékek védelmén alapuló konzervativizmus, az államkapitalizmus és állam túlsúlya a médiában. Ez ellentétes a nyugati értékekkel, és hiba lenne azt hinni, hogy az ideológia hozta volna meg Putyin népszerűségét, ám segít megőrizni azt – fogalmaz az újságíró.

A szerző szerint Orbán Putyin nyomába lépett azzal, hogy csökkenti a bírói hatalom függetlenségét, nacionalista fogalmakat használ a határon túli magyarsággal kapcsolatosan, és szájkosarat tesz a magyar sajtóra. Zakaria meglátása szerint a kontroll eszközei gyakran kifinomultabbak a cenzúránál. A Magyarországon bevezetett 40 százalékos különadó is arra szolgál, hogy a vezető független tévétársaság csőd közelébe kerüljön – írja.

A világban számos olyan állam található, amely a putyini ideológia elemeiből építkezik. Ilyen Törökország, amely erősen iszlamista és nacionalista. De az orosz államfő elveit vallja Marine Le Pen francia, Geert Wilders holland és Nigel Farage brit szélsőjobboldali vezető is.

A putyinizmus sikere nagyrészt Putyin és a vezetése alatt álló Oroszország sikerétől függ. Ha legyűri Ukrajnát, és Kijev könyörögve tér vissza Moszkvához, akkor mindenki győztesként tekint az orosz elnökre. Ám ha Ukrajna sikeresen megáll a lábán Moszkva fennhatóságán kívül, és az orosz gazdaság tovább gyengül, Putyin könnyen azon kaphatja magát, hogy mindössze egy globálisan elszigetelt, szibériai olajállam maradt birodalmából – összegez.