Ami a vitatott magyar politikákat illeti, erről úgy vélekedett: a kilencvenes évekig mindenki azt gondolta, hogy a kommunizmus alól felszabadult államok minden problémájára orvosságot jelent, ha egyszerűen lemásolják a nyugati recepteket, a nyugati modellt. Ám a gazdasági válság mindent megváltoztatott. Kiderült, hogy a nyugati mintákra épített pénzügyi rendszer nem tartható – emlékeztetett.
|
Egy eredményeire büszke miniszterelnök lépett a berlini közönség elé
Burger Barna / MTI |
A válság hatására egyébként csökkent Európa befolyása a világban is, ez szintén aggodalommal töltötte el a miniszterelnököt. – Ezért saját válaszokat kellett találnunk, és ez sikeres lett, megújítottuk Magyarországot – fogalmazott magabiztosan. Lett új alkotmány, gazdaságpolitika, új büntető és polgári törvénykönyv, új munkatörvénykönyv, sorolta a megújulás stációit.
Mostantól van elég önbizalmunk ahhoz, hogy saját megoldási javaslataink legyenek. És azt várjuk a nyugattól, hogy ezeket ne butaságként, „unortodoxiaként” kezelje, hanem fontolja meg, mert ezek a megoldási javaslatok egész Európa számára is érvényesek lehetnek – mondta.
Ami a jelenlegi európai helyzetet illet, az EP-választások előtt érdemes szembenézni a realitásokkal, Európa tele van aggodalmakkal, a választók a gazdasági problémáktól tartanak, a politikusok a szélsőségektől. Orbán erre azt javasolja, hogy Európa jövőjének érdekében nézzünk szembe az érzékeny kérdésekkel is (a kérdésekre adott válaszok pedig természetesen a magyar modellt dicsérik).
– Egyrészt nem élhetünk mások pénzéből, minden tagállamnak meg kell dolgozik mindenért – mondta. A magyarok ezért fizették vissza idejekorán az IMF-hitelt, ezért foglalták az alkotmányba az adósságplafont. Másrészt szembe kell nézni a demográfiai problémával, azzal, hogy nem születik elég gyerek Európában. Erre sokáig a tömeges bevándorlást tartották megoldásnak, de így nem lehet majd fenntartani az európai civilizációt – figyelmeztetett.
Ésszerű megoldás viszont, ha a családokat és a gyerekvállalást támogatjuk, mint azt teszi a magyar kormány a családi adózással.
Az európai versenyképesség szempontjából a legfontosabbnak az energiaárak csökkentését nevezte a miniszterelnök, aki szerint az EU radikálisan veszít a versenyképességéből. Ezért az energiaárak csökkentése mellett minden más szabályozás szerinte másodlagos.
Nem rejtette véka alá a miniszterelnök, hogy bizony fontosak a nemzeti érzések. „Az emberektől nem lehet elvenni a nemzeti büszkeséget, de ez nem csökkenti az európai érzéseket” – állította. Ezután méltatta a keresztény gyökereket is, amelyeket szerinte az európai intézmények nem ismernek el kellőképpen.
– Márpedig a keresztény Európában a családot egy férfi és egy nő alkotja, és ezzel a társadalom többsége is egyetért. A családot nem lehet relativizálni – vitte tovább konzervatív irányba a beszédét.
Végül pedig a sokszor emlegetett munkaalapú társadalmat méltatta: ahol a magánvállalatok nem tudnak munkát adni az embereknek, ott az államnak kell beugrania. Épp úgy, mint Magyarországon, ahol azt tervezi, hogy jövőre mindenkinek munkát fognak tudni adni.
– Mi Magyarországon innovatív politikát folytatunk, és ezzel politikai sikereket értünk el. Az egy hónappal ezelőtti választásokon nálunk az Európai Közép nyert – fogalmazott, hozzátéve, hogy természetesen vannak nálunk is jobboldali és szerinte baloldali szélsőségek. De ami az ezzel kapcsolatos összeurópai aggodalmat illeti, Orbán szerint nem az a lényeg, hogy milyen magas a vízállás, hanem hogy milyen magasak a gátak. Nálunk ezzel nincs baj – vagyis a szélsőségeket kordában tartjuk.
Időszűke miatt – Orbán a nap folyamán még Norbert Lammert Bundestag-elnökkel és Angela Merkel kancellárral is találkozik Berlinben – mindössze két kérdést lehetett intézni a kormányfőhöz. Itt azonban a WDR brüsszeli tudósítója és a Die Zeit munkatársa sem bánt vele kesztyűs kézzel: egyikük a valójában kisebbséggel szerzett kétharmadot és a választási törvény megváltoztatását firtatta, a másik pedig azt kérdezte, hogy a magyar modellbe az is belefér-e, hogy az európai értékeket (hatalmi ágak szétválasztása, sajtószabadság stb.) is relativizálja.
Orbán nem jött zavarba. A választással kapcsolatban azt fejtegette, hogy 1994-ben a szocialisták is a szavazatok 40 százalékával szereztek kétharmadot, (az ehhez szükséges SZDSZ-szel kötött koalícióról és a liberálisok választási eredményéről nem beszélt). Hozzátette, hogy értelmezése szerint a brit rendszerben még sokkal nagyobbat kaszáltak volna.
Az európai értékeket pedig természetesen mi is fontosnak tartjuk, mondta, de azt szeretnénk, hogy a politikai megoldások terén nagyobb mozgásterünk legyen.
