A nemzetközi bírálatok visszautasítása határozta meg Orbán Viktor beszédét, amelyet a nagyköveti értekezleten tartott hétfőn a Külügyminisztériumban. A kormányfő kifejtette, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a politikai intézményrendszerét – az új alkotmány körüli viták miatt – „töviről hegyire átvilágították". Orbán szerint ebből az derült ki, hogy hazánk „biztosan makulátlan" az unió közös értékeinek szempontjából.

Reviczky Zsolt / Népszabadság

Némi csipkelődésre is biztatta a miniszterelnök a külföldön dolgozó nagyköveteket, akik elmagyarázhatják, hogy Magyarország olyat is végrehajtott, amit más nem. Bizonyos területeken „a kettős mércét is lenyeltük" – hozakodott elő Orbán az eltérő bánásmódra utaló kedvenc kifejezésével –, ám ezt a békesség és az együttműködés kedvéért hajlandók vagyunk eltűrni.

Noha a kormány egyes akciótervei és döntései nem élveznek közbizalmat az EU-n belül, a miniszterelnök arra kérte a külképviselet-vezetőket, hogy „ne vegyenek fel védekező magatartást". Persze azért válaszoljanak a másik fél felvetéseire, de ez csupán „civilizációs kötelezettség, nem politikai feladat".

A lényeg a „sikerek jövőre gyakorolt hatását" bemutatni, merthogy sikerekből Orbán Viktor szerint akad bőven. Az államháztartási hiányt radikális eszközökkel sikerült kezelni, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és az elmúlt évben a gazdasági növekedés is megindult. A kormányfő szerint bekerültünk a leggyorsabban növekvő európai országok klubjába, és nagy valószínűséggel ott is maradunk.

Ám a közös európai értékek jelentőségét eltúlozni sem kell – derült ki Orbán nemzetközi gyorsértékeléséből. Az EU- és a NATO-tagságról népszavazások döntöttek, Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszerben így adott. A miniszterelnök szerint ebből azonban nem következik, hogy minden külpolitikai ügy középpontjába az értékkérdéseket kell állítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti: nem az alapján viszonyulunk unión kívüli országokhoz, hogy mit gondolunk az ottani politikai intézményrendszerről vagy a demokrácia állapotáról. Az egyetlen meghatározó szempont, hogy mi a magyar nemzeti érdek. Mint Orbán Viktor fogalmazott, „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok".

Reviczky Zsolt / Népszabadság

Konkrét feladatokkal is ellátta a kormányfő a nagyköveteket, akiknek egy sikeres ország gazdasági központú érdekképviseletét kell ellátniuk külföldön.

Hozzátette, hogy a szerénység és a visszafogottság indokolt, ugyanakkor „a ló másik oldalára átesni" sem szabad. A szövetségi rendszerben egyetlen kötelezettségét nem teljesítette csak Magyarország, ez a védelmi kiadások NATO által meghatározott mértéke, minden más elvárásnak viszont megfelelt. Azért is mindent el kell követniük a nagyköveteknek, hogy Magyarországban a tárgyalópartnerek ne a problémát, hanem a megoldási lehetőséget lássák. A megoldásra példaként Orbán a bankadót és a szektoriális adókat említette, amelyeken „mindenkinek érdemes elgondolkodnia".

Bátorság és józan ész: a miniszterelnök szerint ezekre van szüksége annak, aki az országot külföldön képviseli. A kormányálláspontot és az eredményeket meg kell védeni, akkor is, ha más ezekre gondként tekint. Mint Orbán Viktor mondta, sunnyogással nem érünk el semmit – a „decens polgári kiállás" vezet célra, nem kell a mellünket döngetni. Szerinte amúgy a Magyarországot érő támadások mögött elsősorban az áll, hogy az orosz szankciók ügyében eltérő álláspontot vall.