Öngyilkos merénylők robbantottak a moszkvai metróban
Az első robbanószerkezet nyolc óra körül lépett működésbe a város központjában fekvő Lubjanka metróállomáson, majd háromnegyed órával később a délkeletre, a Park Kulturi metrónál. A moszkvai főügyész jelentése szerint az állomásokon két kilogram trotil erejének megfelelő bomba robbant. Az akciót az első hírek szerint öngyilkos merénylők követték el. Jurij Luzskov moszkvai polgármester szerint az akció végrehajtói nők voltak. Ezt később a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megerősítette. Jurij Szjomin moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak. A pokolgépek robbanóereje mintegy 2-2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az Interfax hírügynökség közben úgy értesült, hogy a metróban lévő biztonsági kamerák felvételeinek tanúsága szerint a két "sahidkát" - öngyilkos merénylő nőt - egy-egy asszony kísérte, s ellenük körözést adtak ki.
A moszkvai magyar nagykövetségen Fendrik László főkonzul az MTI kérdésre elmondta: érdeklődött az illetékes szerveknél, hogy nincs-e magyar állampolgár az áldozatok között, de egyelőre azt a választ kapta, hogy még egyáltalán nem tudnak esetleges külföldi áldozatokról. A Lubjankán 24 ember vesztette életét, amikor a peronhoz érve a szerelvény második vagonjában történt a robbanás. 14 fő a peronon, 11 a vagonban halt meg, a Rendkívüli Ügyek Minisztérima szóvivője, Irina Andrianova szerint – jelentette a Ria Novosztyi hírügynökség. A Park Kulturinál tizenketten vesztették életüket, ám ezek az adatok nem véglegesek.
A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A 11 milliós városban megerősítették a rendőri készültséget, a naponta 10 millió embert megmozgató, 300 kilométeres metróhálózaton akadozik a közlekedés. Moszkvában gyakorlatilag teljesen leállt a forgalom a reggeli csúcs alatt, a hatóságok kérik, hogy autóval se közelítse meg senki az érintett részeket. Emellett akadozik a mobiltelefon-hálózat működése is, a szolgáltatók szerint egyelőre nem tudni, megsérült-e a hálózat, vagy csak túlterhelt. Noha a hatóságoknál forródróton lehet érdeklődni az áldozatok után, mindkét állomás környékén egyre nagyobb tömeg gyűlt össze a munkába induló és a hozzátartozóikat kereső emberekből.
Hétfő délutáni hivatalos közlés szerint a Park Kulturi állomásán találtak egy harmadik, fel nem robbant robbanóövet is, amilyet az öngyilkos merénylők használnak.
A halálos áldozatok családjainak a kormány és a fővárosi önkormányzat által felajánlott segély áldozatonként egymillió rubelt - mintegy 6,5 millió forintot - tesz ki.
A metró sajtószolgálatának közlése szerint az állomásokban nem tettek kárt a robbantások. Ennek ellenére moszkvai idő szerint 14 órakor a forgalom az érintett vonalakon még állt, s Jurij Luzskov polgármester csupán annyit tudott ígérni, hogy legkésőbb egy órával a nyomozók és a szakértők elvonulása után újra elindítják a járatokat.
Dmitrij Medvegyev elnöknek a legfőbb ügyész és az egészségügyi miniszter tett jelentést. A Krasznojarszkban tartózkodó Vlagyimir Putyin kormányfőt szóvivője közlése szerint szintén részletesen tájékoztatták. Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség cáfolta.
Máris akadt, aki igyekszik hasznot húzni a helyzetből: a rádiók figyelmeztették a munkába igyekvőket, hogy a legális taxisok és a feketézők azonnal igen jelentősen megemelték áraikat, s az adók felszólították az autósokat, hogy ha tehetik, segítsenek azoknak, akik gyalog igyekeznek valahová. Az Eho Moszkvi rádió élő adásába betelefonáló hallgatók arra panaszkodnak, hogy sem a forródróton, sem a helyszínen nem kapnak tájékoztatást az áldozatokról. Délelőtt 11 óra körül a sérültek névsorát azonban közzétették, s azt is, hogy kit melyik kórházba szállítottak. Érdekesség, hogy a rádió adásába meglehetősen sokan telefonálnak az Oroszország elleni terrorizmus fő fészkének tekintett Csecsenföldről és Ingusföldről, hogy kinyilvánítsák részvétüket az áldozatok hozzátartozóinak és általában Moszkvának.
Anders Fogh Rasmussen, NATo-főtitkár a támadásokat elítélő nyilatkozatában hangsúlyozta, továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Oroszországgal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Ugyancsak elítélő nyilatkozatot tett közzé Jerzy Buzek, az EP elnöke. Ő is azt emelte ki, hogy a polgári személyek ellen tudatosan elkövetett terrorcselekményeket semmivel sem lehet mentegetni. Buzek az Európai Parlament nevében minden lehetséges támogatást felajánlott az orosz hatóságoknak a vizsgálathoz és a tettesek igazságszolgáltatás elé állításához. Franciaország részéről Bernard Kouchner francia külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az orosz hatóságok mindent megtesznek a „barbár tettek” elkövetőinek felkutatása és bíróság elé állítása érdekében. Hozzátette, hogy hamarosan személyesen is támogatásáról biztosíthatja orosz kollégáját, mivel este kezdődik a G8-csoport külügyminisztereinek kétnapos találkozója a kanadai Gatineau-ban. „Az amerikai nép Oroszország népével együtt áll szemben az erőszakos szélsőségességgel és a gyalázatos terrortámadásokkal” – állt Brack Obamának a Fehér Ház által közleményében.
A hétfői támadás a hatodik a metró történetében az elmúlt 14 évben. Legutoljára 2004-ben a Paveletszkaja és Avtozavodszkaja metróállomások között haladó szerelvényen robban bomba, negyven halálos áldozatot szedve. A támadás volt eddig a legsúlyosabb akció. Két további összesen tizenhárom áldozattal járt, kettő pedig nem okozott halált.
Bár terrorista támadás ügyében nyomoz az ügyészség alá rendelt nyomozati hatóság (SZK), egyelőre nem hangzott el, ki állhat a támadás mögött. Feltételezések szerint azonban az akció észak-kaukázusi terrorista csoportokkal állhat kapcsolatban: az elmúlt hónapokban több beszámoló érkezett arról, hogy az orosz erők tucatjával likvidálták a térségbeli - nem kizárólag csecsen - fegyveres ellenállókat. A hétfői támadás akár válasz is lehet a terroristaellenes akciókra.
Tavaly ősszel a Moszkva-Szentpétervár között haladó gyorsvonat ellen követtek el ismeretlenek bombatámadást. A sínekre helyezett robbanószerkezet 28 halálos áldozatot szedett, ám a tragédia sokkal nagyobb is lehetett volna, ha a bomba a 13 három vagonos szerelvény elejét, nem csupán az utolsó három vagont érinti. Azt a támadást a hatóságok egyértelműen a csecsen fegyveresek vezetőjéhez, Doku Umarovhoz kötötték, így nem kizárt, hogy a hétfői akció mögött is ő áll, bár a támadást még egyetlen csecsen szervezet sem vállalta magára.
