galéria megtekintése

Magyarországon gyógyuló román betegek

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 10. számában
jelent meg.


Szőcs Levente
Népszabadság

Sokan kihasználják az EU-irányelv adta lehetőséget, és Magyarországra jönnek át orvoshoz

Főleg a magyarországi kezelések, elsősorban a műtétek iránt érdeklődnek Romániában, akik élni szeretnének a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló EU-irányelv biztosította előnyökkel. Az uniós jogszabály tavaly októberben lépett életbe, és biztosítja, hogy az orvosi ellátás igénybevétele céljából másik EU- tagállamba utazó betegek ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, mint az adott ország polgárai. Ha hazájukban joguk van egy adott ellátáshoz, a költségeket a saját országuk megtéríti. A direktíva értelmében a külföldi kezelés árát a beteg hazájában hasonló kezelésért felszámolt költségek szintjéig fedezi a biztosító.

Röntgen a székelyudvarhelyi kórházban. Külföldön az ár és a minőség is kedvezőbb lehet
Röntgen a székelyudvarhelyi kórházban. Külföldön az ár és a minőség is kedvezőbb lehet
Haáz Sándor / MTI

Romániában jókora késéssel, május közepétől kezdték el működésüket az úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyeket az EU-irányelv értelmében hoztak létre. Egy országos pont eddig is létezett, de a rendszer igazából csak akkor működik, ha a megyei biztosítópénztárakat is sikerül hálózatba kapcsolni a bukaresti központtal. A külföldi gyógykezelésre vágyó páciensek ezeken a pontokon tájékozódhatnak az ellátások igénybevételével kapcsolatos jogokról, a szolgáltatások elérhetőségének feltételeiről, az engedélyezési eljárásról, a szükséges dokumentumok listájáról, a költségek visszatérítéséről, a panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről.

 

A román sajtó máris kiszúrta, hogy egyes kezelések Romániától nyugatabbra nemcsak minőségben, hanem árban is lekörözik a hazaiakat. Például Szegeden egy hátgerincsérvműtét alig több mint 4000 lejbe (300 ezer forintba) kerül, míg egy hasonló beavatkozásért egy bukaresti magánklinikán akár 9000 lejt is elkérnek. Igaz, hogy a biztosító csak 3600 lejt térít vissza a költségekből, de a különbség nem olyan nagy, hogy megérné vállalni az állami kórházban uralkodó, kedvezőnek éppenséggel nem mondható körülményeket.

A romániai páciensek érdeklődése a magyar egészségügyi szolgáltatás iránt nem megy újdonságszámba. A határ menti romániai megyékből régóta járnak át gyógykezelésre a szegedi vagy a debreceni kórházakba, főleg a fiatal nők. Nem véletlen, hogy a szülés felkerült arra a listára, amelyen az előzetes engedélyhez kötött külföldi gyógykezelések szerepelnek. Az engedélykérésre akkor ad lehetőséget az uniós jogszabály a tagállamok hatóságainak, ha a betegnek a kórházban kell töltenie az éjszakát, vagy ha speciális és költséges ellátásra szorul. Romániában ebbe a kategóriába sorolták a szülés mellett a koszorúérműtétet (bypass) vagy a szívritmus-szabályozó (pacemaker) beépítését. A döntés mögött az áll, hogy ezekre a beavatkozásokra a romániai biztosító máris jelentős összegeket fizet ki más uniós országok kórházainak: évente 65 millió eurót (20 milliárd forintot).

Külföldi gyógykezelésre eddig is volt lehetőség, de a költségek visszatérítését minden esetben előzetes engedélyhez kötötték. A biztosító pedig csak akkor adta a hozzájárulását, ha a páciens bizonyítani tudta, hogy az adott gyógykezelés Romániában nem elérhető, vagy a várólista olyan hosszú, hogy mire sorra kerülne, addig a beteg állapota rendkívüli mértékben megromolhat, esetleg veszélybe kerülhet az élete.

A nemzeti kapcsolattartó pontnak elvileg arról is felvilágosítást kell nyújtania, a páciens miként ellenőrizheti, hogy egy adott kezelés szerepel-e az ellátási csomagjában. Romániában erre eddig nem volt szükség,mert az egészségbiztosítás mindenre kiterjedt. E hónap elejétől azonban bevezették az egészségügyi alapcsomagot, amely jelentősen korlátozza a biztosítottaknak nyújtott szolgáltatások körét.

Bizonyos értelemben a román páciensek számára visszalépés az uniós direktíva, hiszen eszerint általában a betegeknek előre ki kell fizetniük a költségeket, amelyeket azután a saját biztosítójuk megtérít. Korábban az előzetesen engedélyezett külföldi gyógykezelés díját közvetlenül a szolgáltatóknak folyósította a román állam. Igaz, emiatt is akadtak problémák. A román páciensek egyesületei jelezték, hogy többeket visszafordítottak német, francia vagy olasz kórházakból a román biztosító késedelmes törlesztései miatt. Az irányelv életbe lépése idején, tavaly ősszel Románia 150 millió euróval tartozott különböző európai egészségügyi szolgáltatóknak.

Egészségügyi reform: pénzbírsággal büntetik a hanyagságot

Gyökeres átalakításon megy át az egészségügyi rendszer Romániában: június elsejével jelentősen korlátozzák a biztosítottaknak nyújtott szolgáltatások körét. A bukaresti kormány viszont állítja, hogy az egészségügyi alapcsomag bevezetése – és az új ágazati keretszerződés életbelépése – után a polgárok valójában több szolgáltatásban részesülnek majd, ráadásul jobb minőségben.

Eddig elvileg a biztosítottak korlátozások nélkül és ingyenesen hozzáférhettek az állami egészségügyi rendszerben nyújtott valamennyi szolgáltatáshoz, de a gyakorlatban a legtöbb ellátásért fizetni kellett. A 2015 végéig érvényes szabályozás tételesen felsorolja, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe térítésmentesen az amúgy kötelező egészségügyi biztosítással rendelkező páciensek. A biztosítással nem rendelkezők is jogosultak lesznek járványmegelőzési és sürgősségi ellátásra, ami a szülés levezetésére is kiterjed.

Az új rendelkezések a járóbeteg-kezelésre és a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A keretszerződés száz olyan művi beavatkozást tartalmaz, amelyet ezután befektetés nélkül végeznek el, a járóbeteg-szakellátás keretében. A megelőzés részeként a biztosítottnak 40 éves kor alatt háromévente, attól felfelé évente kell jelentkeznie általános kivizsgálásra. A kockázati tényezőkkel számon tartott pácienseknek ezt sűrűbben kell megtenniük, különben akár pénzbírságra is számíthatnak. Az alapellátás része a szív- és érrendszeri, krónikus légúti és cukorbetegség, valamint a veseelégtelenség kezelése.

Nicolae Banicioiu egészségügyi miniszter szerint az új szabályozások fokozatosan kiküszöbölik az egészségügy legsúlyosabb problémáját, a csalásokat is. Románia az idén 6,8 milliárd eurót költ az egészségügyre, és noha az ágazatra szánt források az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódtak, a szolgáltatások minőségében a változás alig érzékelhető.

Az ügyészség az elmúlt időben több bűnszövetkezetet is leleplezett. Éppen vasárnap temették az egyik leggazdagabb román üzletembert, Ilie Vonicát, aki öngyilkos lett, miután orvos feleségét előzetesen letartóztatták, milliós gyógyszercsalás gyanújával. Több társával együtt százával állított ki és számolt el hamis recepteket fiktív rákbetegek nevében. A házaspár patika- és klinikahálózata évente közel félmilliárd eurós üzleti forgalmat bonyolított.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.