Moszkvai kormánykörökben viszont trendváltozásban bíznak. Az árak már a közeljövőben 90-110 dolláros szintre emelkedhetnek, mondta Alekszandr Novak energetikai miniszter, Vlagyimir Putyin államfő pedig a milánói Ázsia-Európa Találkozó után arról beszélt, hogy az olcsó olaj „egyetlen komoly piaci szereplőnek sem érdeke", a 80 dolláros szinten még az Egyesült Államokban is veszteségessé válik a most felfutóban lévő palaolaj-kitermelés. A Védomosztyi nevű moszkvai üzleti napilap a minap ennek ellentmondó adatokat közölt: a hatékony technológiának köszönhetően az amerikai cégeknek még 57 dolláros ár sem jelentene ráfizetést.
A moszkvai kincstár optimizmusa valójában komoly aggodalmakat leplezhet, amit az is jelez, hogy az orosz központi bank vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha 60 dollárra csökkenne az olajár. Egy ilyen fejlemény különösen nagy csapást jelentene a nyugati szankciók és a válaszként meghirdetett önkéntes kereskedelmi embargó által amúgy is sújtott Oroszországnak.
10 dollárnyi olajáresés = 20 milliárd dollárral kevesebb bevétel
Az orosz büdzsé növekvő mértékben függ az olaj- és gázszektortól. Az idei év első kilenc hónapjában a bevételek több mint fele származott ebből, míg tíz esztendeje ez az arány még alig haladta meg a 30 százalékot. A Capital Economics londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég becslése szerint minden 10 dollárnyi olajáresés 20 milliárd dollárral kevesebb bevételt jelent az orosz költségvetésnek, amely 2015-ben – a mai árfolyamon számolva – mintegy 360 milliárd dolláros kiadással kalkulál.
A veszteségeket persze egy ideig ellensúlyozni lehet. Mivel az olajkitermeléshez és -exporthoz túlnyomórészt rubelkiadások kapcsolódnak, a bevétel pedig dollárban érkezik, az egyik ilyen eszköz a valutaárfolyamok növelése, ami – részben a nyugati szankciók következtében – igencsak felgyorsult az elmúlt hónapokban. A július végén még bő 35 rubelt érő dollárért ma több mint 42 rubelt kérnek, az euró kurzusa három hónap alatt csaknem 14 százalékkal nőtt, és átlépte az 54 rubeles határt.
Az orosz pénzügyi tárca számításai szerint a dollár egyrubeles drágulása évi 190-200 milliárd rubeles, vagyis csaknem ötmilliárd dolláros pluszbevételt hoz a büdzsének. A lyukak betömésére mintegy 170 milliárd dollár azokban a tartalékalapokban is rendelkezésre áll, amelyeket a piaci konjunktúra idején éppen az olaj- és gázbevételekből felhalmoztak fel. Ez – mint a tavaly óta emigrációban élő közgazdász, Szergej Gurijev a Financial Timesnak elmondta – bő két évig lehet elegendő.
Összeesküvés miatt nőnek az olajárak?
Oroszországnak ezzel együtt sincsenek elegendő forrásai ahhoz, hogy „akár meleg, akár hideg konfliktust" vívjon a Nyugattal – idézte a moszkvai Kommerszant Szergej Alekszasenkót, a központi bank egykori elnökhelyettesét, aki szerint nem is várható ilyen eszközök megjelenése, hiszen a gazdaság „mindkét lábára sántít".
A Kremllel szemben kritikus szakember az Oroszországgal foglalkozó elemzőket összefogó Valdai Klub múlt heti tanácskozásán elmondott Putyin-beszéd kapcsán nyilatkozott. Ebben az orosz elnök egyebek közt azzal vádolta az USA-t, hogy az aktív közreműködése mellett zajlik a nemzetközi viszonyokban a hidegháború idején kialakult fékek és ellensúlyok lebontása, a hidegháború „úgynevezett győztesei" a maguk érdekeire szabják át a világot. Egyes értékelések szerint Putyin minden eddiginél keményebben „osztotta ki" Amerikát, mások viszont éppen kompromisszumos jelzéseket, annak nyomatékosítását látták benne, hogy Oroszország részt akar venni egy új világrend kialakításában.
Akadnak olyanok is, akik úgy vélik, elsősorban a saját választóihoz szólt, azt a képet akarta erősíteni, amely szerint Oroszországot ellenségek veszik körül, és a gondokat is elsősorban ők okozzák. Egy közkeletű elmélet szerint az olajárak emelkedését sem tisztán piaci viszonyok, az amerikai termelés felpörgése és a kínai kereslet csökkenése, hanem egy olyan összeesküvés okozta, amelyet az USA és Szaúd-Arábia szőtt Oroszország és Irán meggyengítésére.
