A muzulmán világ tele van rendkívüli emberekkel, akik egyszerűen élni akarják az életüket, és gyerekeiknek jobb életet akarnak biztosítani ... Az a feladatom, hogy elmagyarázzam: az amerikaiak nem az ellenségeik - szögezte le Barack Obama első formális elnöki interjújában. Ezt az al-Arabiya, dubai székhelyű angol nyelvű arab televíziócsatorna tudósítójának adta a Fehér Házban.

A hivatalát egy hete elfoglalt elnök, akinek középső neve Hussein, és apai felmenői közül sokan az iszlám hívei voltak - ő maga keresztény -, óvatosan, de elhatárolódott a Bush-kormány "terror elleni háború" jegyében használt nyelvezetétől is. - Számít a nyelv, amelyet használunk. Meg kell értenünk, hogy vannak szélsőséges szervezetek - akár muzulmánok vagy egyéb felekezetűek a múltban -, amelyek a hitet az erőszak igazolására fogják felhasználni. Nem kezelhetünk vastag ecsettel egy vallást a nevében elkövetett erőszak miatt - mondta Obama, aki beiktatási beszédében is utalt a muzulmánokra.

Korábban az új amerikai elnök arról beszélt, hogy hivatalba lépését követő száz napon belül ellátogat egy iszlám országba. A részben Indonéziában nevelkedett Obama attól azonban elzárkózott, hogy megnevezze: hol mondja majd el első külföldi beszédét. - Az iszlám világban utazva azt akarom majd hirdetni, amit magam megértettem: vallásra való tekintet nélkül - márpedig Amerika muzulmánok, zsidók, keresztények és nem hívők országa - az embereket közös remények és álmok kötik össze - fogalmazott az elnök.

Az interjúra éppen akkor került sor, amikor a Közel-Keletre indult George J. Mitchell, az Obama-adminisztráció a térségért felelős különmegbízottja. Az egykori demokrata szenátor, aki korábban az észak-írországi békemegállapodás felett is bábáskodott, Izrael, Ciszjordánia, Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia mellett Londonba és Párizsba és talán Isztambulba is eljut első körútján.

- Az Egyesült Államok nagyon gyakran azzal kezdi, hogy diktál; a múltban is így tette egyes ügyekben. Pedig nem mindig vagyunk tisztában a szóban forgó tényezőkkel. Figyeljünk tehát oda. Az elnök úgy vélte: Washington nem mondhatja meg sem az izraelieknek, sem pedig a palesztinoknak, hogy mi nekik a legjobb. Arra azonban megérett az idő - tette hozzá -, hogy mindkét fél felismerje: az általuk járt ösvény nem vezet felvirágzáshoz és biztonsághoz népeik számára. "E helyett vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz".

Thomas Friedman, a The New York Times publicistája vasárnapi vezércikkében azt írta: az utóbbi húsz évben most először hiszi el a fordulatot, miszerint "a huszonnegyedik órában vagyunk", viszont aki megoldja a finoman szólva is összetett feladatot, így megszünteti a palesztin belviszályt, és leállítja az izraeli radikalizálódást is, az mindjárt két Nobel-békedíjat is érdemel.

- Izrael az Egyesült Államok erős szövetségese, és továbbra is az marad. Továbbra is úgy vélem: Izrael biztonsága alapvetően fontos. Egyúttal azonban úgy gondolom: vannak izraeliek, akik felismerik, hogy fontos a békekötés. Készek lesznek az áldozatokra, ha eljön erre az idő, és komoly partnert látnak a másik oldalon - szögezte le Obama. Elzárkózott a találgatástól, hogy mikorra lehetünk önálló palesztin állam szemtanúi, de úgy vélte: ez lehetséges.

Clinton: Izraelnek joga van az önvédelemre

Izraelnek joga van az önvédelemre, a zsidó állam elleni palesztin  rakétatámadások nem maradhatnak válasz nélkül - jelentette ki  Hillary Clinton kedden Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter e minőségében tartott első sajtóértekezletén hangsúlyozta: az Egyesült Államok támogatja Izrael  jogát az önvédelemre, a (zsidó állam) lakott területeihez egyre  közeledő (palesztin) rakétatámadások pedig nem maradhatnak válasz nélkül.

Kapcsolódó cikkek: Izrael megbékélést remél a muzulmán világgal az Obama-beszéd után | Prágába látogat áprilisban Obama | Elton John Clooney ellen | Clinton kiteregeti Obama "szennyesét" | Szavazatokat és sebeket osztogatnak