Obama nem firtatja Izrael nukleáris titkait
Az amerikai elnök még májusban, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatásakor tett ígéretet: nem fogja szorgalmazni, hogy Izrael felfedje nukleáris fegyverzetét nemzetközi ellenőrök előtt - írta pénteki számában a lap nevük elhallgatását kérő, az ügyben járatos tisztviselőkre hivatkozva.
A titkos kétoldalú megállapodás értelmében az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Izraelre, hogy számot adjon atomfegyvereiről, illetve csatlakozzon a nukleáris fegyverek elterjedését meggátolni hivatott úgynevezett atomsorompó-szerződéshez. Az újság szerint Izraelnek így nem kell beszámolnia atombombáiról, amelyekből becslések szerint több százzal rendelkezik.
Izrael korábban aggódott amiatt, hogy Obama esetleg nem kívánja folytatni az 1969-es titkos megállapodást, mivel a non-proliferáció következetes támogatója és kormánya első számú külpolitikai céljai közé sorolja azt, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását.
A The Washington Times megjegyezte, hogy Netanjahu múlt héten az izraeli Channel 2 tévének adott interjúban egy kérdés kapcsán kifejtette: szerinte Obama ENSZ-beszéde, amelyben az amerikai elnök atomfegyvermentes világ megteremtését szorgalmazta, nyilván nem Izraelre, hanem Észak-Koreára és Iránra vonatkozott.
"Obama elnökkel való első találkozómon Washingtonban (...) tételes listát kértem és kaptam tőle azokról a stratégiai megállapodási pontokról, amelyek hosszú évek óta léteznek ebben a kérdésben Izrael és az Egyesült Államok között" - mondta.
Az újság szerint a szóban forgó megállapodás azon a csúcstalálkozón született meg, amely 1969. szeptember 25-én kezdődött Richard Nixon akkori amerikai elnök és Golda Meir izraeli miniszterelnök között. A megegyezés értelmében az Egyesült Államok mindaddig passzív módon elfogadja Izrael atomhatalmi státusát, amíg az nem hozza nyilvánosságra azt vagy nem hajt végre atomfegyver-kísérletet. A megállapodásról - amelyről nem készült hivatalos feljegyzés - az izraeli és az amerikai kormány soha nem ismerte el nyilvánosan, hogy létezik.
Izrael azért is aggódott Washington magatartása miatt, mert Irán esetleg felvetheti az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal folyó tárgyalásain, hogy Izrael fedje fel nukleáris fegyverzetét. Teherán már több ízben kettős mérce alkalmazásával vádolta meg Washingtont.
Az újság szerint Izrael nukleáris doktrínájának - amely a hosszú folyosó nevet viseli - az a lényege, hogy Izrael csak azután fontolja meg a nukleáris leszerelést, ha minden állam, amellyel hivatalosan még háborúban áll, békét kötött vele, és minden szomszédos ország feladta nemcsak atomfegyverkezési programját, hanem vegyi és biológiai fegyverkészletét is. Izrael a vele szemben ellenséges környezetben fennmaradásának biztosítékát látja atomfegyvereiben.