A megválasztott elnök első sajtótájékoztatója Chicagoban

Reuters - Jason Reed

Barack Obama gazdasági tanácsadóival Chicagoban ( Paul Volker, Dick Parsons és Laura Tyson )
Reuters - John Gress Obama pénteki chicagói sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kétpártiság szellemében fog találkozni George Bushhal. Az USA leendő elnöke a keddi elnökválasztáson szerzett elsöprő győzelme óta első ízben lépett a sajtó elé, oldalán Joe Biden megválasztott alelnökkel és gazdasági tanácsadóival, köztük Warren Buffett, ismert milliárdossal, illetve Paul Volcker korábbi Fed-elnökkel.

Obama kijelentette: hivatalba lépése után első dolga lesz a gazdasági válság kezelése.

Sürgős szükség van egy pénzügyi ösztönző csomagra, minél előbb, annál jobb – mondta. Ha erre nem kerül sor a mostani kormány alatt, hivatalba lépése után az elsők között fog erről intézkedni. A leendő elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog tudni gyorsan vagy könnyen kimászni a jelenlegi "gazdasági gödörből". Szerinte mindenekelőtt egy mentőcsomagra van szükség a középosztály megsegítésére. Ezenkívül ki kell terjeszteni a munkanélküli segélyeket, tekintettel arra, hogy már több mint tízmillió amerikainak nincs munkahelye és a munkanélküliség aránya tíz hónapja folyamatosan növekszik.

A Fehér Ház előtt, beiktatási ünnepség útvonalán készülnek a tribünök
Reuters - Mitch Dumke Arról is beszélt, hogy a globális pénzügyi válság globális választ igényel. Hangsúlyozta, hogy adminisztrációjának kiemelt céljai közé fog tartozni az amerikai autóipar megsegítése. Leszögezte, hogy mindenekelőtt stabilizálni kell a pénzügyi piacokat, de az adófizetők védelmével. "Átmeneti csapatom mindezeknek a kérdéseknek a megoldásán fog dolgozni az elkövetkező hetekben" - mondta, hozzátéve, hogy szoros figyelemmel kísérik a gazdasági helyzet alakulását.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Amerikának egyszerre csak egy elnöke és kormánya van, és ő csak január 20-án lép hivatalba.

A beiktatás előtt felgyorsult tempót persze a gazdaság körül megszaporodott tennivalók is indokolják. Az üzleti szféra tűkön ül, hogy nyilvánossá váljon már a leendő pénzügyminiszter személye, aki átveszi a Bush-kormánytól a 700 milliárd dolláros pénzügyi csomag kezelését. A kincstár élére továbbra is a posztot Bill Clinton alatt már betöltött Lawrence Summerst, illetve Timothy Geithnert, a New York-i Fed elnökét tartják a legesélyesebbnek. Obama azonban leendő kormányának összeállítása kapcsán csak annyit mondott a sajtótájékoztatón, hogy "megfontolt sietséggel" fog dönteni a kabinetposztok betöltéséről. A bejelentéseket néhány héten belül várják, miközben azért a mentőöv körül is kérdőjelek vannak.

A hangulatot csak rontották a nap folyamán közölt foglalkoztatottsági adatok. A munkanélküliek száma további 0,4 százalékponttal, 6,5 százalékra szökött fel, ez immár tizennégy éve példátlan. Októberben 240 ezer dolgozót építettek le, az Egyesült Államok az idén 1 millió 179 ezer álláshelyet veszített. John Silva, a Wachovia vezető közgazdásza úgy véli: a ráta nyolc százalékra, az álláskeresők száma kétmillióra is növekedhet a recesszió idején. A pénzpiacok tavaszra regenerálódhatnak szerinte, de a foglakoztatási helyzet a bizalom helyreállásáig, várhatóan a nyárig nem javul marad. A Goldman Sachs bankház az év végére 8,5 százalékos rátával, és a termelésvisszaesés 1982 óta példátlan ütemével számol.

A detroiti hármak, a nagy autógyárak Nancy Pelosi házelnöknél kalapoznak a Capitoliumon; a Ford pénteken hárommilliárd dolláros veszteséget jelentett a harmadik negyedévre, és nagyobb leépítésre készül. Mindezeket figyelembe véve az Obama-csapat aligha kerülheti meg, hogy a személyi kérdések mellett (az újabb) gazdaságélénkítő csomagra összpontosítson. Ezt már heteken belül elfogadhatja a Kongresszus - ebben a megválasztott elnök számára így értelemszerűen a színfalak mögötti befolyásgyakorlás a feladat. A csomaggal kapcsolatban immár az 500 milliárd dolláros összeg is elhangzott, amely a jövő év végéig futhat. Obamának azért is elsősorban a gazdaságban kell bizonyítania elsőként a választói bizalom megőrzéséhez, mert a felmérések szerint jórészt annak köszönheti megválasztását, hogy az amerikaiak inkább bíznak a hozzáértésében e téren, mint John McCainében.

Az amerikai sajtó eközben részletekbe menően taglalja a személyzeti "vetésforgót". Az Obamához hasonlóan szintén Chicagói Rahm Emanuel fehér házi stábfőnöki kinevezését, akit kétségkívül hatékonynak, de pártkatonának tartanak, élesen bírálják a republikánusok, mondván: "ironikus választás ez egy olyan megválasztott elnök részéről, aki azt ígérte: megváltoztatja Washingtont, civilebbé teszi a politikát és a középről kormányoz."

A demokraták újabb kongresszusi győzelme, valamint Joe Biden, a kedden újraválasztott delaware-i szenátor alelnökké való előlépése a törvényhozásban is átrendezi a sorokat. Bidentől John Kerry volt elnökjelölt veheti át a külügyi bizottságot - kivéve, ha ő lesz a külügyminiszter.

Sok szó esik Joe Lieberman jövőjéről, aki politikai pálfordulását követően ismét vesztes elnökjelölt mögött sorakozott fel. Al Gore egykori alelnökjelöltjét, a formailag független connecticuti szenátort azzal büntethetik volt demokrata elvbarátai, hogy elveszik tőle a többek között a belbiztonsági kérdésekben illetékes bizottság vezetését.

Az egyszerre vesztesek és győztesek közé sorolják Hillary Clintont. A New York-i szenátornő a dolgok jelenlegi állása mellett lemondhat elnöki ambícióiról: négy év múlva várhatóan Obama indul neki az újabb mandátumnak, 2016-ban viszont kora miatt kerülhet hátrányba. Ekkor 69 éves lesz. Az értékelések szerint Clinton azonban mostanra teljesen kilépett férje árnyékából a politikában.