Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a kremlini sajtótájékoztatón 2009. július 6-án

Reuters - Jim Young

"Megbízom Medvegyev elnökben, aki egyenes és professzionális..", "Kedves Barack...." - a gesztusok, valamint az aláírási ceremónia közben egymás fülébe súgott szavak és a mosolyváltások is az orosz-amerikai kapcsolatok új minőségéről, a korábban is beharangozott "újraindításról" árulkodtak hétfőn, Moszkvában. Bár a két "új" elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama áprilisban, Londonban már találkozott egymással, hasonló csúcsértekezletre hét éve nem került sor Moszkva és Washington között. Most, a nyitónapon, mintegy háromórás tárgyalást követően számos megállapodást hoztak tető alá a felek.

A legfontosabb ezek közül az előzetes - később pontosítandó - megállapodás az 1991-es, idén decemberben hatályát vesztő Start-I hadászati-fegyverkorlátozási szerződés megújításáról. Ennek értelmében a felek a telepített atomtöltetű robbanófejek számát országonként 2200-ről 1500-ra (az első hét éven belül 1675-re), a hordozóeszközökét, köztük az interkontinentális ballisztikus rakétákét pedig 1600-ról 500-1100-ra kívánják mérsékelni. Az előbbi számot az oroszok, az utóbbit az amerikaiak szorgalmazták. Medvegyev, aki "üzleti légkörben" folytatott megbeszélésekről beszélt, "ésszerű kampromisszumot" említett. A világ nukleáris fegyvereinek összesen 95 százalékát birtokló két állam alapvetőnek tartja az atombiztonságot, az ilyen fegyverek terjedésének megakadályozását. Az USA jövőre globális biztonsági konferenciát is szervez; ezt később Oroszország is folytathatja.

A két fél ezen kívül katonai együttműködési megállapodást is tető alá hozott. Az egykori Szovjetunió afganisztáni megszállása miatt, amikor is Moszkva és Washington ellentétes oldalon állt, történelmi jelentősége van továbbá az afganisztáni amerikai műveletek orosz logisztikai támogatásáról aláírt egyezménynek. Ezt közvetlenül az teszi szükségessé, hogy a pakisztáni tranzitutak egyre veszélyesebbekké váltak. Az oroszok évi 4500 átrepülést engednek légterükben.

Amíg a napot záró sajtótéjékoztatón a kérdésekre nem került a sor, a két elnök a nézeteltéréseket is igyekezett kedvezően becsomagolni. (Obama célja egyszerre, hogy ne tűnjék otthon túlságosan engedékenynek, de többre menjen az oroszokkal, mint elődje, George W. Bush.) Így például ismert feszültségpontot jelentenek az Európát is érintő amerikai rakétavédelmi tervek. Ezért elfogadtak ugyan egy meglehetősen semleges közös nyilatkozatot, de ez épp a problémás részeket - nevezetesen a moszkvai aggályokat, miszerint a rakétapajzs Oroszország ellen (is) irányul - nem érinti. Ezeken tehát "tovább dolgoznak."

Ugyancsak együttműködési terv született "konstruktív vitákat" követően Irán és Észak-Korea atomprogramja kapcsán, ám itt is nagyon kicsi a közös nevező, tekintve például, hogy Medvegyev ezúttal is "fő partnerként" utalt Teheránra.

Nem csoda, hogy Obama az első kérdést azzal kapcsolatban kapta: kit tart Oroszország valódi vezetőjének? - Medvegyev elnök az elnök. Putyin miniszterelnök a miniszterelnök - felelte tényszerűen, de világossá téve, hogy fő partnere az államfő, ellenben a "jelentős hatalommal bírónak" tartott Vlagyimir Putyinnal reggelezik kedden.

Elnöki kézfogó a Kremlben
Reuters - RIA Novosti/Kremlin/Vladimir Rodionov A két politikus még nem találkozott egymással, de az amerikai-orosz kapcsolatokra éveken át rányomta bélyegét, hogy Bush elnök kezdetben akkori orosz kollégája szemébe nézve "meglátta Putyin lelkét", majd végletesen csalódott a ma is az ország erős emberének tartott politikusban. Puytin Obama szerint is "fél lábbal a múltban áll még." De Medvegyevnek is szól egy bírálat: Obama a Novaja Gazetában megjelent interjúja szerint az elnök hidegháborús gondolkodásnak tartja a feltételezést, miszerint a rakétavédelmi tervek Moszkva ellen irányulnak.

Az ellenzéki orosz lapnak adott írásbeli interjúból kiderül az is: Washington napirenden kívánja tartani az orosz demokráciával, jogállamisággal és emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket. Obama "nem lát rá okot", hogy ez a kérdéskör miért ne lehessen része az "újraindításnak." A Fehér Ház lakója egyébként "kissé furcsállja", hogy Mikhail Hodorkovszkij egykori oligarchának éppen akkor kell a korábbiakhoz hasonló vádakkal szembesülnie, amikor előzetes szabadon bocsátása a küszöbön áll.

Obama, mint elmondta, ismét kifejtette "szilárd véleményét" Grúziával kapcsolatban: Oroszországnak tiszteletben kell tartania Tbiliszi szuverenitását, de szavai szerint egyetértés látszott kialakulni arra vonatkozóan, hogy a tavaly augusztusi válság után egyik fél sem akar újabb katonai konfliktust.

A jogállamiság, az Oroszországban működő külföldi vállalatok jogbiztonsága kérdését vetik fel az Obamát Moszkvába elkísérő üzletember-küldöttség tagjai. A világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója, a John Deere, a PepsiCo és a Boeing több mint másfélmilliárd dolláros üzletet hozhat tető alá, de az Air Force One fedélzetén utaztak az ExxonMobil és más nagy olajcégek képviselői is.

Kapcsolódó cikkek: Obama-Medvegyev szeptember 23-án New Yorkban | Amerikai fegyverek Grúziának | Aláírásra várják Obamát Moszkvába | Amerika marad a szuperhatalom | Amerika újra népszerűbb Oroszországnál