„Barack Obama nyilvános szolidaritása a magyar társadalommal súlyos figyelmeztetés az Orbán-rezsimnek. A civil szervezetek a demokrácia őrzői, nem az ellenségei" – értékelte a beszédet a Népszabadságnak Tóbiás József. Az MSZP elnöke szerint az Egyesült Államok elnökének beszéde újabb bizonyíték arra, hogy Magyarország veszélyesen elszigetelődik. „Amikor a kormány a hatalmat használja párbeszéd helyett, hogy elnyomja a civileket, akkor a szavak ereje felbecsülhetetlen. A szavakban rejlő igazság pedig az, hogy nagy baj van ebben az országban: kiszolgáltatottság, igazságtalanság és elnyomás" – mondta Tóbiás József.
Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke a rendszerváltozás óta példátlan esetnek tartja, hogy az USA elnöke szóvá teszi: a magyar kormány miért „vegzál" civil szervezeteket – jelentette az MTI. Szigetvári szégyennek nevezte, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után a „világ vezető államfője" arra kényszerült, nyíltan figyelmeztesse Magyarországot, „talán legyen már kedves viselkedni európai államhoz méltó módon".
„Mi abból indulunk ki, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok szövetségesek. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja. A magyar nép egy szabadságszerető nép, ezért nem viselné el szabadságának semmilyen korlátozását" – olvasható ugyanakkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében.
Az amerikaiak sem a diplomáciában, sem a médiában régóta nem rejtik véka alá, mit gondolnak magyarországi fejleményekről 2010 óta. Az információit nem csak az internetről szerző The Washington Post 2010-ben azonnal szerkesztőségi cikkben reagált a készülő médiatörvényre, majd folytatódott a sor Washingtonban a sietősnek tartott alkotmánymódosításra és az egyházügyi törvényre adott reakciókkal. Ezeket USA-illetékesek több fórumon is kifogásolták.
Mégis, ritkán fordul elő, hogy az amerikai elnök nyilvánosan külön megemlítse negatívan Magyarországot. 2009 tavaszán, a Gyurcsány-kormány végóráiban Obama a gazdasági válsággal összefüggésben úgy fogalmazott, meg kell gátolni, hogy „azoknak a problémáknak, amelyek a feltörekvő országokban, mint Magyarországon vagy Ukrajnában jelentkeznek, olyan nagy tovagyűrűző hatása legyen, ami eléri a partjainkat".
A magyar demokráciával kapcsolatos kifogásaikat multilaterális fórumon az amerikaiak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretein belül vetik fel. Ez az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelynek demokrácianormái vannak, és mindkét ország a részes állama. Figyelmeztető jel volt már, hogy a múlt héten az amerikai EBESZ-képviselet aggodalmát fejezte ki a „Magyarországon tapasztalható, a magyar civil társadalom és a független média ellen irányuló megfélemlítési kampány ügyében". Obama mostani mondata a jéghegy csúcsát jelenti ahhoz képest is, hogy Bill Clinton volt elnök a minap hatalommániásként írta le Orbán Viktor kormányfőt.
|
Clinton és Obama a beszéd előtt. Az exelnök pár napja pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte Orbánt
Kevin Lamarque / Reuters |
Mindezek a reakciók aligha esetlegesek: semmi sem kerül „véletlenül" az amerikai elnök beszédébe, amely az első fogalmazvány után még számos szövegváltozaton átmegy, mielőtt elhangzik. A külügyi tárca általában címszavakban ajánl az elnöknek kulcsmondatokat, de ezeket a nemzetbiztonsági tanács illetékesei átírhatják. A mostani kemény mondatot, úgy látszik, senki nem akarta, vagy tudta kihúzni, vagy éppenséggel később írta bele.
Ennek a fényében fényében ma már megmosolyogtató Martonyi János volt külügyminiszter 2010 nyarán tett kijelentése, miszerint még akkor ősszel előkészíthetik Orbán washingtoni látogatását. A magyar miniszterelnök – hivatalos úton legalábbis – több mint hat éve nem járt az Egyesült Államokban, és akkor sem Washingtonban. A helyzetet pedig a legkevésbé sem javítja, hogy Budapesten 15 hónapja nincs amerikai nagykövet.
És úgy tűnik, az amerikai politikai életben többé-kevésbé konszenzus van Orbán Viktor Magyarországáról. A CGI névadójaként Clinton Jon Stewart showműsorában nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak a magyar kormányfőt. Szijjártó egyébként erre is hasonlóképpen reagált. Clintont alaposan átverték – fogalmazott a magyar külügyminiszter szombaton, a kinevezését megelőző egyik parlamenti szakbizottsági meghallgatáson.
