Obama emlékeztetett arra az ígéretére, az Egyesült Államok, amely a világon vezető szerepet játszik ezen a területen, a korábbiaknál is többet fog tenni a civil társadalom megerősítése érdekében, amivel kapcsolatban négy új lépést jelentett be.
Elsőként azt, hogy a civil társadalmi csoportokkal való partneri együttműködés mostantól az egész amerikai kormány feladata lesz, vagyis nemcsak a külügyminisztériumé és a USAID kormányzati segélyszervezeté. Az elnök utasította a minisztériumokat és kormányzati hivatalokat, hogy rendszeresen konzultáljanak és működjenek együtt civil társadalmi szervezetekkel. Az amerikai kormányzati szervek szembehelyezkednek majd azzal, hogy a külföldi kormányok diktálhassák azt, milyen természetű segítséget nyújthatnak nekik. Az Egyesült Államok ellen fog állni a külföldi kormányok erőfeszítéseinek, amelyek a békés gyülekezéshez, egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való jog korlátozására irányulnak. Ezt Obama az amerikai globális vezető szerep részének tekinti.
Másodszor, az Egyesült Államok világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására, amelyek a jövő évtől kezdve hálózatépítésre használhatják fel őket, illetve arra, hogy az elképzeléseik megvalósításához szükséges ismeretanyaghoz, technikához és anyagi eszközökhöz juthassanak. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre.
A harmadik lépés az lenne, hogy az Egyesült Államok megnöveli a Demokráciák Közössége elnevezésű kormányközi szervezet támogatását a hatékonyabb diplomáciai nyomásgyakorlás érdekében.
A negyedik lépés: az Egyesült Államok mindennemű civil társadalmi csoport támogatását növeli, és nagyobb vésztámogatást nyújt a szorongatott civil szervezeteknek. Nő a terhelő törvényekkel és szabályozásokkal szembeni jogi támogatás. A Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében több kormány kap majd segítséget, és Amerika nagy hangsúlyt fektet a civil társadalmi vezetők új nemzedékének felnevelésére.
Obama beszédébe egy megjegyzés azért belefért arról is, hogy az Egyesült Államok sem makulátlan, legalábbis ami a jogsértő országokkal való együttműködést illeti. „Bonyolult világban élünk és vannak nem tökéletes választásaink. A valóság az, hogy a nemzetbiztonság érdekében az Egyesült Államok néha olyan országokkal működik együtt, amelyek nem tartják tiszteletben a polgáraik egyetemes jogait. Ezek olyan választások, amelyekre én személy szerint nap mint nap rákényszerülök, és soha nem fogok bocsánatot kérni, amiért mindenre kész vagyok, ami a hatalmamban áll, hogy megvédjem az amerikaiakat” – mondta.
|
Budapesti tüntetés a Norvég Alap körüli kormányhadjárat ellen
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az elnök méltatta a kubai, az orosz, a szenegáli, a palesztin és a burmai civil szervezetek kiállását. Hangoztatta, hogy erős és élénk civil társadalmakra van szükség. Kitért arra is, hogy a gyalogsági aknák betiltásáról rendelkező ottawai egyezményhez is civil kezdeményezés nyitotta meg az utat, és megismételte a nap folyamán korábban tett bejelentést, miszerint az Egyesült Államok a Dél-Korea védelmét szolgáló készleteinek kivételével lemond a gyalogsági aknák alkalmazásáról. Mint mondta, Amerikai továbbra is az aknamentesítő műveletek legnagyobb anyagi támogatója marad a világon.
Beszédében az elnök megemlékezett az állami erőszak kameruni, líbiai, kambodzsai és orosz áldozatairól, és szolidaritását fejezte ki a venezuelai, burundi, egyiptomi, kínai és vietnami bebörtönözöttekkel.
A Bill Clinton exelnök által 2005-ben alapított Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Initiative) egy pártok felett álló szervezet, amelynek éves fórumain, amelyeket szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés általános vitájával párhuzamosan szoktak megrendezni, a világ országainak vezetői megvitatják, hogy mit lehetne tenni a világ fontos problémáinak megoldásáért. Az éves tanácskozásokon mintegy 150 állam- és kormányfő, 20 Nobel-díjas, több száz nagyvállalat, vallási, civil és jótékonysági szervezet, valamint a média képviselői vesznek részt. 2013-ig a CGI tagjai 2300 olyan kötelezettséget vállaltak, amelyek 180 országban több mint 400 millió ember életkörülményein javítottak.
