Scheppele a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman internetes naplójának vendégeként hetek óta foglalkozik a magyarországi demokratikus állapotokkal. Friss, hétfői bejegyzésében a szakértő arról ír, hogy az Orbán-kormány kétharmados többséget igénylő törvények „lavinájával” alakította át a magyarországi demokratikus intézményrendszert, amivel sikerült megvonnia a biztosítékot az alkotmányos alapjogok garantálhatóságától. Az egyik számítás szerint a 18 hónappal ezelőtti hivatalba lépése óta a magyar kabinet 359 törvényt vitt át a Országgyűlésen.

Az új rend minden menekülési útvonalat hermetikusan elzár, amely megengedné, hogy az ország visszatérjen az alkotmányos demokráciához. Ha egy alkotmány feladata az, hogy ellenőrizze és fékezze a politikai hatalmat, és biztosítsa az állampolgári jogokat, ez egy alkotmányellenes alkotmány – írja Scheppele. A Princeton Egyetem kutatója felidézi, hogy figyelmen kívül hagyva az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a figyelmeztetéseit, a Fidesz két kulcsjelentőségű, pénzügyeket érő törvényt hagyott jóvá a parlamentben. Az egyik, a jegybanktörvény a miniszterelnök hatáskörébe rendeli a Magyar Nemzeti Bank alelnökeinek a kinevezését, és kilenctagúvá növeli a monetáris tanács tagjainak a létszámát, a másik pedig az MNB státuszáról szól, vagyis arról, hogy az intézményt a jövőben összevonhatják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Ebben az új keretben az MNB vezetője csak az új hatóság egyik részlegvezetője lenne, magának az egyelőre névtelen ügynökségnek az igazgatóját a kormány nevezné ki.

Az új alkotmány erre vonatkozó pontja – értékeli Scheppele – persze nem hajtja végre az összeolvasztást, és nem nevezi meg az új hatóságot, csak hogy őszintén állíthassa: nem tör az MNB függetlenségére – legalábbis még nem. A látszat azonban csal: Simor András csak a brüsszeli figyelmeztetéseknek köszönheti, hogy egy önálló bank fejeként marad a politikában.

„Az egykulcsos adó a gazdag magyarok vagyonát hivatott megvédeni"

Hasonlóan járt el a magyar kormány az EU-bírálatok össztüze alatt lévő gazdasági stabilitási törvény esetében is. Ez az egykulcsos személyi jövedelemadó 2013 januárjától történő bevezetésével véteti észre magát, amelynek mértékéről ugyan nem szól, de egykulcsos voltában is korlátozza, hogy a felső tízezerhez tartozókat mennyire lehet megsarcolni. Scheppele ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy Orbán médiával kapcsolatos manőverei és pártja is nagymértékben függ gazdag magyarok egy csoportjának a támogatásától, az egykulcsos adó pedig arra hivatott, hogy megvédje az ő vagyonukat. Mivel 2015-től a társasági adó is egykulcsos lesz, Magyarország belátható idő belül nem fogja tudni egyensúlyba hozni a költségvetését. Az EU emiatt akarta eltántorítani az Orbán-kormányt a törvény elfogadásáról, amire a Fidesz ügyet sem vetett.

De az MNB nem az egyedüli független hatóság, amely politikai ellenőrzés alá kerül: a bíróságok függetlenségére december 30-án, az utolsó ülésnapon mérték halálos csapást, amikor két kormánypárti kinevezett, az Országos Bírói Hivatal vezetője és a főállamügyész kezébe adták minden egyes bíró kinevezési jogát, és ugyancsak az alkotmány rögzíti, hogy a jelenlegi szocialista párt felelős a jogelődje, a kommunista párt által elkövetett bűnökért – írja Scheppele. Hozzáfűzi: az elmúlt két hét alatt annyi törvény került a parlament elé, hogy nemcsak a kívülállók, de a képviselők számára is követhetetlenné vált, voltaképpen mire is szavaznak.

Ebben a rohamban fogadták el azt az egyházi törvényt is, amelynek értelmében január 1-től 14, államilag elismert egyház maradhat a színen, a többi közel 300 viszont elveszíti hivatalos státuszát, beleértve az adómentességet és mindennemű állami támogatást is. Köztük van az iszlám, a buddhizmus és a hindu vallás minden felekezete, de egy kivételével a református egyházak is, az ortodox, a konzervatív és a liberális zsidó irányzatok közül pedig ezután csak egy-egy rendelkezik állami legitimációval is.

Írásában Scheppele kitér arra, hogy a törvénykezési roham ellen az ellenzéki LMP képviselői felléptek, ám a kivonult rendőrök néhány órára őrizetbe vették őket, ahogy a szimpátiáját kifejező Gyurcsány Ferenc szocialista exkormányfőt is. Tiltakozott az ellenzék a Klubrádió frekvenciától való megfosztása és később, újévkor a kormányzati politika ellen is – számol be Scheppele az elmúlt hét történéseiről, hozzátéve azonban, hogy sem ez, sem a már halottnak nyilvánított Alkotmánybíróság döntése a médiatörvény jogellenességéről nem fékezhette az Orbán-kormány lendületét a hatalom központosításában.

Az újév beköszöntével az államügyész, a médiahatóság, a számvevőszék, a választási bizottság és az ombudsmani hivatal függetlensége sem biztosítható, miután e hatóságok tisztségeit parlamenti ciklusokon átívelő, példátlan hatalmú pártkáderekkel töltötték fel. Január 1. hivatalosan egy új alkotmány hatályba lépésnek ideje, de sokakban az egész olyan érzést kelt, mintha valójában alkotmányos puccsról lenne szó – zárja gondolatmenetét a Princeton Egyetem szakértője.

scheppele_kim