Paul Krugman, a The New York Times neves kolumnistája ismét Magyarországgal foglalkozó írást tett közzé blogján. A Nobel-díjas közgazdász, mint korábban is, a Princeton Egyetem professzorának, Kim Lane Scheppelének az írását közli. A magyar alkotmányos berendezkedés szakértője ebben az írásában az Orbán-kormány legfőbb, saját védelmében felhozott érveit veszi számba, és cáfolja meg pontról pontra. A Fidesz szerint ugyanis az őket kritizáló külföldiek egyszerűen nem értik meg Magyarországot, a helyzetet pedig a következőkkel magyarázzák. 

scheppele_kim

1. A Fidesz mandátumot kapott a szavazóktól a változások véghezvitelére, ő csak azt teszi, amit a közvélemény akar.

Scheppele szerint ez nem állja meg a helyét, mert a 2010-es választásokon a szavazók 53 százalékának támogatása eredményezte a kétharmados többséget. Ez a támogatás pedig mára elolvadt, a választókorú népességnek ma már csak 16 százaléka támogatja a Fideszt, sőt az Ipsos és a Portfolio felmérése szerint a választók 84 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. És ezen az sem változtat, hogy mindezek ellenére az ellenzék támogatása nem növekszik, "az életképes ellenzék hiánya nem jelenti azt, hogy a Fidesznek mandátuma van azt tenni, amit akar" - írja Scheppele.

2. A Fidesz konzultált az új alkotmányról az emberekkel, akik azt jóváhagyták.

Scheppele szerint ez nem igaz: a Fidesz a kampányban nem mondta, hogy új alkotmányt készül elfogadni, és a nemzetközileg megszokott gyakorlattal ellentétben nem írt ki arról népszavazást. A 12 kérdéses, levélben kiküldött konzultáció sem volt megfelelő: azt csupán három nappal azelőtt küldték ki, hogy az alkotmány első változatát bemutatták a Parlamentben, és a visszaküldött kérdőívek eredményeit egyébként sem lehetett megismerni, azóta sem. Ezért annak eredményei biztosan nem befolyásolták az új alkotmány szövegét.

3. A Fidesz konzultált az európai intézményekkel is, és azok elfogadták az új törvényeket.

Scheppele szerint ez azért nem igaz, mert sokszor nem az a törvény került a Parlament elé, amit előzetesen megküldtek az európai intézményeknek. A fordítások pedig gyakran pontatlanok voltak, így Brüsszel nem kapott pontos képet a törvénytervezetekről. Mire a turpisság kiderült, már nem volt lehetőség változtatásra. Scheppele két példát említ, egyik az új alkotmány, melynek preambulumát az első, angol nyelvű változatból egyszerűen lefelejtették. A másik példa az MNB-törvény, melynek első, ősszel Brüsszelnek megküldött változata nem tartalmazta a jegybank függetlenségének csökkentésére tett pórbálkozásokat.

4. A Fidesz azért írt új alkotmányt, mert az előző kommunista alkotmány volt.

Scheppele felhívja rá a figyelmet, hogy bár a törvény száma a rendszerváltás után nem változott meg, ám abban olyan mélyreható változásokat eszközöltek, hogy Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya volt.

5. A Fidesz keresztény elvek alapján cselekszik, csakúgy, mint Európában több más ország is.

Scheppele elismeri, hogy például Lengyelországban is jelentős szerepe van az alkotmányban a vallásnak, csakúgy, mint az ír alaptörvényben, ezen államok polgárai sokkal vallásosabbak, mint a magyarok. Míg az írek 84 százaléka, a lengyeleknek pedig 55 százaléka jár rendszeresen istentiszteletre, a magyaroknak csupán 21 százaléka. "Ebben az esetben miért olyan fontos Magyarország számára, hogy olyan alkotmánya legyen, amely az országot keresztény országgá nyilvánítja, és olyan konzervatív vallásos nézeteket foglal magába, mint a magzat fogantatástól számított védelme, vagy a melegházasság tiltása?" kérdi a szakértő, aki közel két évtizede tanulmányozza a magyar jogrendszert.

6. Minden, amit a kormány tesz, más európai országok jogrendjében is megtalálható.

Scheppele szerint ez sem igaz, az Orbán-kormány lépései nem tartoznak az európai fősodorhoz. Ennek egyik példája szerinte az egyéni képviselői indítványok túlzó használata. Európában szerinte ezt a módszert arra használják, hogy a kisebb pártok, a kisebbségi hangok is benyújhassanak javaslatokat. Ezzel szemben a Fidesz arra használja, hogy hatalmát megszilárdítsa, így ugyanis el tudja kerülni a vitákat, és akár 10 nap alatt javaslatból törvényt csinálhat.

"Folytathatnám tovább azon példák sorolását, amelyek megmutatják, hogy az intézmények, folyamatok és a magyar alkotmányos rendben meglévő hatalmi viszonyok nevükben megegyezhetnek ugyan európai megfelelőikkel, ám a magyar változatoknak gyakorlatilag soha nem ugyanaz az alapja, a lelke. Amikor a magyar kormány azt mondja, hogy a törvényei nem mások, mint a többi európai országé, akkor szinte soha nincs igaza" - írja terjedelmes elemzésében Scheppele.

Scheppele szerint tehát a kormánynak egy érve sem áll meg, ezért továbbra sem látja, miért volt szükség új alkotmányra. Azzal sem ért egyet, hogy az Orbán-kormányt félreértik külföldön.

"Igen, a magyar kormányt félreértik - saját maga. Félreérti saját helyét a világban, és félreérti saját állampolgáraival szembeni szerepét."