A New York Times (NYT) keddi cikkében azt írja, Putyin látogatása nem annyira tűnt hódításnak, inkább arról szólt, mennyire zsugorodott össze az orosz elnök diplomáciai hatásköre. A lap szerint Putyin korábbi útjaihoz képest egy visszafogott villámlátogatásra került sor Budapesten, de stratégiailag fontosra az ukrajnai válság és az Oroszországot ért szankciók miatt.

A lapban megszólalt Sz. Bíró Zoltán történész, aki szerint Putyin indítványozta a budapesti találkozót, hogy demonstrálja, egy uniós ország még fogadja őt. Orbán Viktornak ez kényelmetlen volt, de nem mondhatott nemet.

Krekó Péter, a Political Capital vezetője a Timesnak azt mondta, nem véletlen, hogy a magyar kormány most nem akart túl nagy feneket keríteni Putyin látogatásának. Az elemző szerint Orbánnak most esett le, hogy az ukrán válság előtt teljesen rendben volt üzletet kötni Oroszországgal, azonban már más a helyzet.

A lap megemlíti, hogy a visszafogott látogatást az is mutatja, hogy múlt év októberében, Szerbiában katonai parádéval, nagy felhajtással várták az orosz elnököt. Még ki is tüntették Putyint. Magyarországon azonban rejtegették őt a nyilvánosság elől.

A NYT beszámol az orosz elnök látogatását megelőző hétfői tüntetésről is, ahol ukrán, uniós és magyar zászlókkal vonultak a demonstrálók „Ruszkik, haza!" és ehhez hasonló frázisokat skandálva.

A lapnak megszólaló egyik tüntető azt mondta, zavaró hasonlóságok vannak Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között. Mind a ketten a hatalom középpontjában szeretnének lenni – jegyezte meg a férfi, aki szerint a két vezető arra használja karizmáját, hogy ellenőrzés alatt tartsa a társadalmat és könnyű, populista üzeneteket közvetítsen felé.