A  lehallgatásokra specializált Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) egyik volt munkatársa, a 29 éves Edward Snowden adott ki információkat a sajtónak arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok évek óta gyűjtenek adatokat amerikaiak és külföldiek millióinak internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról – írta vasárnap a Guardian. A brit lap szerint Snowden maga akarta, hogy nyilvánosságra hozzák a nevét.

Snowden három héttel ezelőttig egy alvállalkozó, a Booz Allen Hamilton munkatársaként segédtechnikus volt az NSA-nál. Hawaiin dolgozott, ahol mielőtt távozott volna, rengeteg dokumentumot lemásolt, majd szólt a főnökének, hogy epilepsziája kezeltetéséhez egy időre külföldre kell utaznia. Ez a külföld Hongkong volt, ahol a férfi átadta a Guardiannek és a Washington Postnak az adatgyűjtésről szóló bizonyítékokat, és ahol most is tartózkodik.

A héten hatalmas botrány tört ki az Egyesült Államokban, miután a Guardian és a Washington Post megszellőztette, hogy amerikai és külföldi állampolgárok internetes beszélgetéseibe, e-mailjeibe és dokumentumaiba olvashat bele az NSA és az FBI is egy még 2007-ben útjára indított nagyszabású megfigyelési program, a PRISM keretében. Ekkor hozták létre a lehallgatásokat titokban jóváhagyó törvényszékeket is.

Az alapot a nemzetbiztonság védelmének megerősítésére 2001-ben viharos gyorsasággal elfogadott Patriot Act vitatott 215-ös passzusa adja, amelynek meghosszabbítása ellen demokrata képviselők és szenátorok már többször felszólaltak, ám titoktartási kötelezettségük miatt nem mondhatták el, miért. Az Obama-adminisztráció és demokrata politikusok védik a programot. Az elnök szombaton azt mondta, nem lehet egyszerre százszázalékos biztonságban és a magánélet százszázalékos tiszteletben tartásával élni, de a kormánya a megfigyelések során „megfelelő egyensúlyt” talált a biztonság és a magánélethez való jog között. „Ez egy kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy megvédjük az országot a terrorfenyegetésektől, hogy megtudjuk, ismert vagy feltételezett terroristák kapcsolatba léptek-e egymással vagy olyanokkal, akik erre készülnek, különösen olyanokkal, akik az Egyesült Államokban élnek" – mondta az ügy kapcsán korábban Josh Earnest fehér házi szóvivő.

Snowdent a Guardian vasárnapi cikke a nyilvánosság olyan hősei közé emeli, mint Daniel Ellsberg, a vietnami háborúról szóló Pentagon-iratok kiszivárogtatója, vagy a WikiLeaks fő információforrásának számító Bradley Manning, aki jelenleg törvény előtt áll az Egyesült Államokban, többek között negyedmillió amerikai diplomáciai távirat átadása miatt. Snowden a maga dokumentumcsomagjához fűzött megjegyzéseiben egyébként arról ír, hogy tettéért ugyan még „szenvedésre lesz ítélve”, de kielégíti a tudat, hogy ha csak egy pillanatig is, fény vetült azokra a „titkos törvényekre, az ellenállhatatlan hatalomra és mindarra az egyenlőtlenségre”, amely uralja a világot, amelyet szeret. „Tudom, hogy a média szeret személyiségeket állítani a politikai viták mögé, és tudom, hogy a kormány démonizálni fog, de (...) nem magamnak akarom a figyelmet. Nem azt akarom, hogy ez a történet rólam szóljon. Szóljon arról, amit a kormány csinál. És nem akarok rejtőzködni, mert tudom, hogy semmi rosszat nem tettem” – írta Snowden.