A művészet győzött – bár Németországban törvény tiltja a náci szimbólumokat és gesztusokat, Jonathan Meese ezzel a felkiáltással ünnepelhette, hogy a kasseli törvényszék szerdán felmentette abban a perben, amelyet két karlendítés és horogkereszt miatt indítottak ellene. A 43 éves berlini festő és performance-művész a kasseli egyetemen rendezett tavaly júniusi művészeti konferencián ragadtatta magát a gesztusra. A fórum egyik pódiumbeszélgetését – Megalománia a művészet világában – a Spiegel rendezte: Meese az előadássá formált vita közben kétszer lendítette náci üdvözlésre a karját, és elővett egy műanyag űrlény-figurát is, rajta egy horogkereszttel. Emiatt jelentették fel.

Meese és a védelme a perben mindvégig a művészi szabadságra hivatkozott, vagyis arra, hogy a karlendítés célja nem a náci éra dicsőítése volt, hanem ellenkezőleg, az, hogy csökkentse a jelentőségét. „Lefesthetek egy almát anélkül, hogy valaha is ettem volna bármelyikből. Lendíthetem a karomat anélkül, hogy bármi közöm lenne hozzá” – hangzott a másik, kissé sántító párhuzam, de a bíró így is helyt adott az érveknek, a felmentés indoklása szerint legalábbis egyértelmű, hogy Meese nem azonosul nemzetiszocialista eszmékkel és szimbólumokkal, amelyeket csak arra használ, hogy gúnyt űzzön belőlük.

Amint meghallotta, hogy felmentik, a tárgyalóteremben a művész napszemüveget tett fel, később pedig, valószínűleg a művészi szabadságra utalva azt nyilatkozta, a felmentése is igazolja a tézisét, hogy „a művészet diktatúrája” él és virul. „Nagyon elégedett vagyok, folytatom a harcot a művészet diktatúrájáért, minden ideológia felszámolásáért. A művészetnek szabadnak kell lennie” – tette hozzá.

Meesét a világszerte ismert és elismert zenei fesztivál, a Bayreuthi Ünnepi Játékok nemrég bízta meg, hogy három év múlva vigye színre Wagner Parszifálját a városban. Arról a kasseli ügyészség egyelőre nem nyilatkozott, hogy akar-e fellebbezni az ítélet ellen. A művészre 12 ezer eurós pénzbüntetést szabhattak volna ki, ha bűnösnek találják.