Nők is lehetnek püspökök ezután az egész anglikán egyházban
Nagy többséggel – 378-8 arányban, 25 tartózkodás mellett – megszavazta a női püspökök szolgálatának engedélyezését célzó indítványt szerdán az anglikán egyház legfőbb szabályalkotó testülete. Az általános szinódus, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió parlamentje egy éven belül másodszor voksolt ebben a kérdésben, mivel a testület tavaly minimális többséggel elvetette a nők püspöki rangra emelését.
Az azóta kidolgozott, szerdán elfogadott kompromisszumos javaslat alapján az anglikán egyházon belül létrejön egy külön ombudsmani hivatal, amely a női püspökök szolgálatával kapcsolatban felmerülő kérdéseket hivatott rendezni.
Az észak-ír, a skót és a walesi anglikán egyház már hosszú idő óta engedi, hogy nők püspökök legyenek. Bár Skóciában és Észak-Írországban a lehetőség már évek, Walesben szeptember óta adott, még egyetlen nőt sem szenteltek püspökké.
A szerdán tartott szavazás egy húszéves, késhegyig menő vitákkal szegélyezett ellentétben dönt az anglikán egyház progresszívjei és tradicionalistái között, Ez már az egész intézményt beárnyékolta, már csak azért is, mert a közvélemény és a politikai elit régóta a női püspökök felszentelhetősége mellett áll. A nyomás az anglikán egyházon egy év alatt hatalmasra nőtt: „Csinálják már meg végre” – mordult fel David Cameron miniszterelnök a tavalyi javaslat bukása után.
Nők lelkészként már húsz éve szolgálhatnak az anglikán egyházban, és a szinódus elvben már öt éve, 2008 júliusában elfogadta a női püspökök szolgálatának engedélyezését is. Az ügy azonban azóta is folyamatos feszültség forrása az egyházban, a tradicionalisták újra és újra kivonulással fenyegetőznek. Az időközben megtartott köztes szavazásokon kétszer is előfordult, hogy bár a többség a női püspökök beiktatására voksolt, az ennek irányába vezető reformok tényleges elindításához azonban nem volt meg a szükséges minősített többség. A mostani sikert többnyire Justin Whelby canterbury-i érsek érdemének tulajdonítják, aki közvetített a két tábor között.
Az egyházi testület az idén nyáron úgy döntött, hogy gyakorlatilag újrakezdi az elejétől a folyamat előkészítését. Ennek első lépéseként létrejött egy szakértői bizottság, amely felvázolta a szükséges intézkedések tervezetét, erről elkezdődött a vita, most pedig a szinódus elfogadta az alapelveket. A nők püspökké szenteléséhez vezető folyamatnak ez a köztes állomása. A végleges jóváhagyás jövő júliusban várható. James Langstaff rochesteri érsek, az indítvány előterjesztője ennek megfelelően óvott is attól, hogy bárki pezsgőt bontson. „Nagy munka áll még előttünk, és a valóság az, hogy a végső szavazáson a többség végül nem az indítvány mellett szavaz” – figyelmeztetett az érsek.
Mivel az anglikán egyház első számú világi vezetője főkormányzói tisztségben a mindenkori brit uralkodó - jelenleg II. Erzsébet királynő -, és az anglikanizmus Nagy-Britanniában államvallásnak számít, az egyházon belüli reform nem teljesen független a brit kormány által a monarchia modernizálására elindított reformfolyamattól. Ennek jegyében már felszámolták azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvez a trónöröklésben, akkor is, ha van idősebb leánytestvére. Emellett az sem lesz akadálya a koronázásnak, ha az új uralkodó katolikus házastársat választott magának. A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként született, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement - néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt - intézkedett egészen a legutóbbi időkig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus.
