galéria megtekintése

Nobel-díjjal fékeznék meg a szörnyű kegyetlenségeket

0 komment

Körösi Ivett

A szakadék szélén álló kolumbiai békefolyamat kulcsembere, Juan Manuel Santos elnök kapta az idei elismerést. A díj gesztus és bátorítás.

– Elmondhatatlanul boldog vagyok. Mi, kolumbiaiak ma örömteli napra virradtunk! – mondta a 2016-os Nobel-békedíj pénteki kihirdetése után a Népszabadságnak Carlos Medina Gallego, annak a bizottságnak a tagja, amely a havannai béketárgyalásokra kísérte a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) kegyetlenkedéseinek áldozatait.

A Kolumbiai Nemzeti Egyetem oktatója szerint a Nobel-bizottság döntése jelzésértékű: a nemzetközi közösség elismeri a tárgyalóasztalnál ülők erőfeszítéseit, s támogatja a törékeny békefolyamatot.

A Nobel-bizottság tagjai nem titkolták, hogy a Juan Manuel Santos kolumbiai elnöknek ítélt díjat biztatásnak szánták, hiszen a békemegállapodást múlt hét vasárnap a kolumbiaiak többsége népszavazáson utasította el.

 

– A Bizottság azért döntött a kolumbiai elnök mellett, mert hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy véget érjen a legalább 220 ezer ember életét követelő, s közel hatmillió kolumbiait menekvésre kényszerítő fél évszázados polgárháború... Most azonban nagy a veszélye annak, hogy a békefolyamat holtpontra ér, s kiújulnak a harcok... A Nobel-békedíjjal szeretnénk bátorítani a feleket a mielőbbi béke érdekében" – olvasható az oslói Bizottság közleményében.

Juan Manuel Santos pénteken családja társaságában állt a kamerák elé, s hangsúlyozta: a hivatali idejéből hátralévő két év minden napját a békének szenteli. – Az áldozatoknak ajánlom a díjat, hogy soha többé ne követeljen emberéletet ez a konfliktus. Meg kell békélnünk, végig kell vinni a megbékélési folyamatot – idézi az El Tiempo Santost, akit elmondása szerint a fia, Martín ébresztett helyi idő szerint péntek hajnalban a hírrel.

Fotó: John Vizcaino / Reuters

A liberális politikus – akinek a szélsőbaloldali gerillák vezetője, Rodrigo „Timochenko" Londono egy szűkszavú közleményben gratulált – Gabriel García Márquez után a második kolumbiai, akit Nobel-díjjal tüntetettek ki (Márquezt 1982-ben a Svéd Akadémia tüntette ki az irodalmi Nobel-díjjal). Utoljára 1992-ben ítélték dél-amerikai jelöltnek a Nobel-békedíjat, akkor Rigoberta Menchú guatemalai aktivista kapta az őslakosok jogai védelme érdekében végzett munkájáért.

Az elismerésen túl Santosra jókora teher nehezedik, hiszen kilátástalan helyzetből kell a béke felé manővereznie a 47 milliós országot. A szélsőbaloldali gerillák – akik 1964-ben részben a kizsákmányolt parasztok védelme érdekében ragadtak fegyvert – 52 évig hadakoztak a kormánnyal és a jobboldali félkatonai szervezetekkel. A konfliktusban minden fél szörnyű kegyetlenségeket követett el. Az elmúlt fél évszázadban ugyan többször is tárgyalóasztalhoz ültek a FARC és a kormány képviselői, a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. 2012-ben azonban megvolt a kellő akarat, s négy év kemény tárgyalássorozat után szeptemberben aláírták a békeszerződést.

Fotó: John Vizcaino / Reuters

Számos kolumbiai szerint azonban a magukat drogkereskedelemből, védelmi pénzekből és emberrablásokból fenntartó gerillák túl könnyen megúszták. A megállapodás gyakorlatilag amnesztiát kínált nekik, s – észak-írországi mintára – biztosította a FARC-nak, hogy politikai pártként részt vegyen a politikai életben. Az október 2-i referendumon így 50,2 százalékkal a békemegállapodást elutasító – s új szerződést követelő – nemek győztek. A felek nem voltak felkészülve erre az eredményre, ám eddig úgy tűnik, elkötelezték magukat a béke mellett, és ismét tárgyalóasztalhoz ültek Havannában. A kérdés az, hogy meddig tart ki a gerillák türelme. A Nobel-békedíj talán megszilárdítja elkötelezettségüket. – A fontos elismerésnek etikai és erkölcsi támaszul kell szolgálnia, hogy a felek továbbhaladjanak a béke felé vezető úton – mutatott rá lapunknak Carlos Medina Gallego, a Kolumbiai Nemzeti Egyetem FARC-kal foglalkozó szakértője.

NÉVJEGY

Juan Manuel Santos 1951-ben született Bogotában, az egyik legvagyonosabb család gyermekeként. Birodalmuk részét képezte az ország vezető napilapja, az El Tiempo. Santos egy ideig szerkesztőként dolgozott a lapnál, de a – Kansasban és Londonban végzett – közgazdász végül a politikai pályát választotta. Az elmúlt 25 évben betöltötte a külkereskedelmi, a pénzügy- majd a védelmi miniszteri posztot is. 2010-ben a Nemzeti Egység Szociális Pártja jelöltjeként megnyerte az elnökválasztást.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.