Nincs népszámlálás pártpolitika nélkül
„Valamiért a 2010-es népszámlálás nem kisebb vitát vált ki, mint az állami egészségbiztosítás terve” – érzékelteti a helyzet fonákságát Emily Badger a Miller McCune Intézet weblapján.
Pedig azt gondolhatnánk, hogy az alkotmányban is eloírt, tízévente esedékes népszámlálás aztán csakugyan politikamentes statisztikai tevékenység. Nem így van. Michele Bachman minnesotai republikánus képviselono például közölte, hogy egyetlen kérdésre lesz hajlandó válaszolni: arra, hogy hány tagja van a családjának. Márpedig a népszámlálás kérdéseire kötelezo felelni, a bünteto törvénykönyv ötezer dolláros büntetéssel fenyegeti e szabály megszegoit.
A kérdések a lakosok vallási hovatartozására, munkaviszonyára és szociális státusára is kiterjednek, egyebek között arra, hogy részesülnek-e jóléti juttatásokban. A képviselono az tartja aggályosnak, hogy az ACORN nevu cég is toboroz kérdezobiztosokat, holott a tavalyi elnökválasztás elott az a vád érte, hogy a demokratáknak kedvezett, amikor a választói névjegyzék összeállításában muködött közre.
Ennek megfeleloen a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnöke egyenesen azt vizionálja, hogy a demokrata kormányzat emberei elcsalják a népszámlálást.
A népszámlálásnak egyetlen közvetlen politikai következménye van: ennek alapján igazítják át a képviseloházi választókerületek határait (például a lassan növekvo lélekszámú Missouri állam talán elveszíti kilenc mandátumának egyikét). Ebbol a szempontból minden államnak érdekében állna, hogy polgárai minél nagyobb arányban vegyenek részt a népszámláláson. Tehát a népszámlálás-szkeptikus republikánusok maguk alatt vágják a fát.
Ugyanígy a spanyol ajkú bevándorlóknak azon szervezetei is, amelyek a népszámlálás bojkottjára szólítanak fel: a spanyol ajkú egyházi személyiségek szervezete így szeretne új, engedékenyebb bevándorlási politikát kiharcolni. Más bevándorló szervezetek viszont éppen hogy a népszámláláson való részvételre buzdítanak, hiszen az egyes államok a lakosság számarányának, azon belül is a szegények számának függvényében jutnak szövetségi jóléti forrásokhoz. A bojkottálók tehát a szegény sorsú bevándorlók helyzetét rontják.
Egyvalami felol nem érdeklodik a számlálóbiztos a megkérdezettektol, hogy engedéllyel tartózkodnak-e az Egyesült Államok területén, hiszen igenlo válasz esetén buncselekménnyel vádolnák magukat. Így viszont a választókerületek határainak meghatározásánál azok a lakosok is számításba jönnek, akik nem szavazhatnak. Emiatt David Vitter republikánus szenátor azt javasolta, hogy a kérdezobiztosok legalább a megkérdezett állampolgárságát tisztázzák. Különben ugyanis a sok illegális bevándorlót befogadó, általában inkább demokrata párti államok jogosulatlan elonyhöz jutnának. A demokraták alighanem elbuktatják majd a javaslatot a törvényhozásban, mivelhogy az „utolsó pillanatban érkezo” módosítás állítólag dollár százmilliókba kerülne. Pedig a népszámlálás csak április elsején kezdodik. Ez a várható elutasítás persze csak tovább fokozza a republikánusok gyanakvását.