A bizottság nem fogja politikai feltételekhez kötni a hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megindítását – erre engedtek következtetni bizottsági nyilatkozatok hétfőn Brüsszelben. Ez azt jelenti, hogy bár a bírák nyugdíjaztatása, illetve az ombudsman hivatalának megszüntetése miatt például indulhat kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen (a végtörlesztés ügyében is vizsgálódik a bizottság, de egyelőre még nincsenek konklúziók), ezeknek a jogszabályoknak a módosítása nem válik a tárgyalások megkezdésének feltételévé, azaz nem válnak „csomaggá”. – A való világ, a piacok épp elég nyomást gyakorolnak az országra – fogalmazott név nélkül egy bizottsági tisztségviselő. A biztosok szerdán döntenek arról, mire számíthat hazánk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar kormánynak könnyebb dolga lenne, de úgy tűnik, Brüsszel a politikai nyomás fokozása érdekében lebegtette meg a kapcsolt feltételek lehetőségét. A jegybanktörvény módosítása továbbra is előfeltételként jelenik meg, bár megfogalmazásában ezt is visszafogottan, a pénzügyi stabilitás jogi feltételeként jelöli meg a bizottság. Ugyanakkor azt is világossá teszik, nem elég a jegybanktörvénnyel kapcsolatban politikai alkut kötni, ígéretet tenni arra, hogy egy-egy jogszabályi lehetőséget nem használ ki a kormány.

A túlzottdeficit-eljárást is külön kezelik a hitelkérelemtől – a kettő között nincs közvetlen kapcsolat –, erősítette meg egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás. Ugyanakkor nagyon is aggaszthatja a magyar kormányt az, hogy napokon belül várható a bizottság elemzése a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban. Mint ismeretes, Magyarországgal szemben 2004 óta zajlik ez az eljárás, mert a költségvetési hiány rendre meghaladja az unió által előírt 3 százalékot. A bizottság tavaly novemberben öt tagállamnak, köztünk hazánknak küldött levelet, melyben figyelmeztet a kihágásra.

Az elemzéseket és az azon alapuló javaslatait Olli Rehn pénzügyi biztos személyesen fogja prezentálni, méghozzá „nagyon hamar” – talán még a héten, de legkésőbb a következő héten. Ekkor derül ki, hogy a magyar nemzetgazdasági miniszternek sikerült-e meggyőznie a bizottságot arról, hogy fenntartható módon, 2013-ban is három százalék alatt lesz a költségvetési hiány. A bizottságban azonban tisztán látják, hogy a 2011-es hiánycélt az magánnyugdíjpénztárak vagyonának lenyelésével, egyszeri intézkedésekkel érte el Budapest. – Számszakilag most sikerült a mutatvány, de 2013-ra újra megugrik a hiány – fogalmazott név nélkül egy bizottsági forrás.

Ha Rehnt nem sikerült meggyőzni – és minden jel arra mutat, hogy nem –, akkor a pénzügyi biztos javaslatokat fogalmaz meg a tanácsnak, amely aztán dönt azokról. A lehetséges szankciók között van a kohéziós alapokból utalandó pénzek kifizetésének felfüggesztése – ám ezt még soha nem alkalmazták.

Nagyon pici jóindulatra számíthatunk, ha egyáltalán – fogalmazott egy bizottsági forrásunk a Magyarországgal kapcsolatos bizottsági hangulatról. Azt is hozzátette, hosszú folyamatra számíthatunk. Az Európai Parlamentben csütörtökön a frakcióvezetők ülésén dönthetnek arról, hogy napirendre tűzik-e a zöldek javaslatának megvitatását. A zöldek frakciója a múlt héten kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az unió alapvető értékeinek megsértése miatt. Elképzelhető, hogy a parlament plénuma csak az új elnök, a szocialisták mostani frakcióvezetője, Martin Schultz beiktatása után foglalkozik a kérdéssel. A parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága csütörtökön vitatja meg az új magyar alkotmányt.