Az előző ciklusban kormányzó szocialisták megállapodtak az orosz Atomsztrojexporttal egy atomerőmű felépítésében a Duna menti Belenében. A beruházást a jobbközép GERB-párt – 2009-es választási győzelmét követően –, nagy amerikai ováció közepette leállította. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is attól tartott, hogy a belenei nukleáris erőmű erősítené az EU-, és NATO-tag Bulgária energetikai függését az oroszoktól. Korábban az uniós tagság feltételeként Szófia kénytelen volt leállítani négy blokkot a kozloduji (ugyancsak Duna-parti) nukleáris erőműben.

Bojko Boriszov jobbközép kormánya most a kozloduji erőmű bővítését ígéri két új blokkal, s feltehetően az amerikai Westinghouse Electric szállítaná a berendezéseket. Boriszov eközben bekapcsolta Bulgáriát az orosz Déli-áramlat földgázvezeték építésébe, s lelkes híve lett ennek a projektnek.

A népszavazás az atomenergiáról szól ugyan, de sokkal inkább erőpróba a kormányzó jobbközép és az újra erőre kapó szocialisták között. Boriszov kétségbeesetten próbál erőt lelehelni a gazdaságba a 2013-ban esedékes választások előtt, ám a nemzetközi klíma nem igazán segít neki. Fontos politikai kérdés Bulgária Oroszországhoz fűződő viszonya, ami szintén a népszavazás, s az idei parlamenti választás tétje is.

A bolgárok erősen hisznek az atomban. Az USA szorgalmazta, hogy a Déli áramlat helyett inkább termeljék ki (amerikai technológiával) a palagáz készleteket. Ezt azonban a környezetvédők nyomására a szófiai törvényhozás törvényben tiltotta meg.