A kérdésre, érdemes volt-e Navracsicsot négy hónapra kinevezni, és hagyni, hogy „feldúlja” a Bem rakpartot, Németh annyit mondott: Navracsics Tibor megismerkedhetett a külügy működésével, amit uniós biztosi működése során hasznosíthat majd. A többi minisztérium ugyanakkor előnyt szerzett az elmúlt hónapokban, a külügyben csak most indul az építkezés.
|
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A Navracsics-korszak egyik legnagyobb felhördülést kiváltó döntése a tallinni magyar nagykövetség bezárása volt. Németh már Szijjártó parlamenti meghallgatásán alig burkolt bírálattal illette az észt ellenlépést kiváltó zárást. – Az észtországi zárás nem kellőképpen végiggondolt döntés, sem nyelvi-kulturális, sem abból a szempontból, hogy az orosz–ukrán konfliktus közepette milyen biztonságpolitikai üzenete van a balti államok felé, és körükben hogyan érzékelik a budapesti lépést – mutatott rá. Miközben Magyarország aktívan részt vesz a NATO-szövetséges balti államok légterének védelmében, fontosnak tartja, hogy a Bem rakparton újragondolják az észtországi jelenlétet.
Az „atlantisták” közé sorolt Németh Zsolt szerint az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikában sok szempontot kell mérlegre tenni, a Budapest–Washington viszonyt nem lehet kizárólag a civil szervezetekkel kapcsolatos politika szemüvegén át nézni. A Norvég Alappal kapcsolatos ügyek kapcsán a fideszes politikus az átláthatóságot, a jogegyenlőséget és az elfogultságtól mentes megközelítést hangsúlyozta.
A biztonságpolitikai együttműködés kapcsán emlékeztetett rá: Magyarország vállalta védelmi kiadásainak növelését. Szerinte az Orbán-kormány a centrumpozícióba lavírozta magát azzal a kormányfői kijelentéssel, hogy Oroszország viszonylatában „gazdasági értelemben galambok, biztonságpolitikailag héják leszünk”.
A felvetésre, hogy a kétoldalú magyar–amerikai viszony meglehetősen hűvös, és az elmúlt időszak eseményei azt mutatják, Magyarországgal, különösen a magyar kormánnyal kapcsolatos percepció meglehetősen kedvezőtlen, Németh azzal reagált, ő sem elégedett a kétoldalú kapcsolatokkal. Szerinte a magyar diplomáciának eminens feladata, hogy megváltoztassa ezt az érzetet. A magyar nemzeti érdekek hosszú távú érvényesítése szoros együttműködést követel meg az Egyesült Államokkal. Reméli, e heti washingtoni látogatása szintén ebbe az irányba mozdítja a dolgokat.
A már említett percepció kapcsán gyakran felmerül, Magyarország – főleg a paksi szerződéssel – túl közel került Oroszországhoz. Erre Németh azzal válaszolt: az Európai Unió sem egységes Oroszország megítélésében.
– Magyarországnak az értékek és az érdekek között kiegyensúlyozott, indulatoktól mentes Oroszország-politikát kell követnie – hangoztatta a külügyi bizottság elnöke. Szerinte a nukleáris energiában az EU, benne pedig Magyarország, valamint Oroszország egymásrautaltsága még meghatározóbb, mint a földgáz- vagy a kőolajszállítások kérdésében. Az orosz atomipari szerep megkerülhetetlen Magyarországon. Alapvető érdekünk, hogy a nukleáris energetikai együttműködést mentesítsük a biztonságpolitikai vitáktól – mondta.
Meg lehet-e bízni a Krímet annektált Oroszországban? – kérdeztük. Németh szerint Moszkvával szemben világossá kell tenni, elfogadhatatlan, hogy lábbal tiporja a nemzetközi jogot. Ukrajna sorsa nem lehet sem amerikai–orosz, sem pedig német–orosz geopolitikai alku tárgya. Ha az ukrán nép az EU-val való szoros együttműködést pártolja, ebben támogatnunk kell, mondta Németh, úgy vélve: a Moszkvával szembeni szankciók önmagukban nem oldanak meg semmit. Az oroszokkal való párbeszéd az Iszlám Állam elleni küzdelem miatt is kulcsfontosságú. Ez ugyanis nem oldható meg a Szíria-problematika megoldása nélkül, az viszont az oroszok nélkül.