A probléma a minőség hiányában rejlik. Nem várható, hogy 2015-ben bármelyik indiai egyetem, legyen az magán vagy állami, bekerüljön a világ 200 legjobb egyeteme közé (India az MBA-rangsorokban mutat majd fel eredményeket). Nagyon kevés főiskolán törődnek az oktatás minőségével, nem beszélve a tudományos kutatásokról.
A privát intézmények egy része egyszerű pénzmosodaként működik, és az oktatást még a becsületes intézményekben is legyűri a marketing: uszodákkal, márványcsarnokokkal meg a garantált munka ígéretével fognak diákokat maguknak.
A főiskolák gyakran a bevételeik ötödénél, az oktatók bérénél is többet költenek az új hallgatók megszerzésére. A diákok nem sokat törődnek a tanulással, mert igen ritka, hogy bárki is megbukjon.
Így a végeredmény kiábrándító. Az indiai diplomások harmada állás nélkül marad, ugyanakkor a gazdaságot megviseli a szakképzett új munkavállalók hiánya. Varun Aggarwal, a diákok tudásának felmérésével foglalkozó Aspiring Minds képviselője azt állítja, ha az oktatás megfelelően működne, a diákok 70 százaléka megbukna. Hétszázezer mérnökből – ennyi diplomázik évente Indiában – szerinte csak 3 százalék alkalmazható további, hónapokat igénylő képzés nélkül. Egy teszten a mérnök-informatikusi végzettségűeknek csak 15 százaléka tudott megoldani egy alapvető feladatsort. A diákok sokszor rosszul teljesítenek a nyelvtudás és más személyes készségek terén is.
A minőségi fordulatnak lehetnek jelei. A diákokért folyó versengés végső soron a színvonal javulásához vezet majd. Néhány támogató új intézményeket indít, és a minőséget célozza meg. Ezek egyike az Asóka Egyetem Újdelhiben, amely az alapítók szándéka szerint az Ivy League, azaz az amerikai elitegyetemek színvonalán oktatna szabad művészeteket.
|
Módi egy japán egyetemi előadás közben. Amerikai színvonalat szeretnének látni
Yuya Shino / Reuters |
Az alapítók egyike, a korábbi kockázatitőke-befektető Ashish Dhawan azt mondja, a fő cél az, hogy „valóban magasra tegyék a lécet”. Az intézmény tartózkodik a marketingtől, külföldi együttműködésre alapoz (partnerei között van a Pennsylvaniai Egyetem), a vendégelőadóknak tisztességes fizetést kínál, és csak kevés, de tehetséges diákot vesz fel hallgatói közé. A többi új magánegyetem is hasonló célokat tűz ki.
A kutatásokra azonban továbbra sincsenek komoly források.
Csak akkor kerül be indiai egyetem a világ 200 legjobbja közé, ha ez megoldódik. Ez nem 2015-ben lesz, ám némi szerencsével 2028 előtt sor kerülhet rá.
(A szerző a The Economist újdelhi irodájának a vezetője)
