A női kvótáról szóló törvénycsomagot a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére készítették el. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről hevesen bírálták a tervet, de végül apró módosításokkal az SPD koncepciója érvényesült, és több mint fél évig tartó egyeztetés után a kormány végül elfogadta és a parlament elé terjesztette a jogszabálytervezetet.

A CDU két vezető politikus asszonya, Angela Merkel kancellár (jobbra) és a védelemi minisztere, Ursula van der Leyen szemben a nagykoalíciós partner SPD elnökével, Sigmar Gabriel elnökkel. Lépniük kellett Fabrizio Bensch / Reuters

Az SPD számára a női kvóta bevezetése legalább annyira fontos, mint az általánosan kötelező minimálbér bevezetése - emelte ki csütörtöki berlini tájékoztatóján Manuela Schwesig család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter. Az alaptörvény 1994-es módosítása arról rendelkezik, hogy az államnak elő kell segítenie a nemi egyenjogúság elvének érvényesülését, ezért a kormánynak lépnie kellett, mert a gazdaságban erősíteni kell a nők esélyegyenlőségét - fejtette ki.

A javaslat elfogadásával egy évek óta zajló „kultúrkampf" ér véget - tette hozzá Heiko Maas igazságügyi miniszter.

A két tárca közös koncepciója szerint 2016-tól azoknál a tőzsdén jegyzett, 2000-nél több embert foglalkoztató részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez a szabály összesen 108 nagyvállalatra vonatkozik.

További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok az 500 főnél többet foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére, de az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról.

A javaslat szerint az állami intézményeknek és vállalatoknak jó példát kell mutatniuk, arra kell törekedniük, hogy a nők aránya 50 százalékra emelkedjen a vezető testületekben.

Ellenzéki pártok és gazdasági érdekképviseletek bírálták a terveket. A Zöldek szerint a törvényjavaslat azt mutatja, hogy a szociáldemokraták a konzervatívok ellenállása miatt nem tudták keresztülvinni a tavalyi választási kampányban ismertetett elképzelésüket, amely a vállalatok szélesebb körére vonatkozott, és 40 százalékos női kvótát irányzott elő.

Gazdasági érdekképviseletek szerint a női kvóta révén a politika önkényesen beavatkozik a cégek személyi döntéseibe, pedig hasznosabb lenne, ha a nemi arányok mesterséges változtatása helyett az alacsony női részarányt előidéző okokkal foglalkozna.

A legutóbbi, 2013-as adatok szerint a német cégek felügyelőbizottságában átlagosan 12 százalék a nők aránya. A legnagyobb tőzsdei cégeknél, a DAX-30 indexben jegyzett részvénytársaságoknál magasabb, 22 százalékos ez az arány.