Nem vetnek be atomot az olaj ellen
Thad Allen tengernagy, a parti őrség parancsnoka - aki a kárelhárítási műveletek irányítója - az ABC televízióban közölte: az sem merült fel, hogy esetleg más robbanószerrel vessenek véget a mélytengeri olajömlésnek. Allen kifejtette: egy robbantás valószínűleg rontana a helyzeten, olajat tartalmazó kőzetformációk kerülhetnének közvetlenül a tengerfenékre. Ez súlyos kockázat, nem tudni, mi történne egy robbantással az olajkút felszállócsövében és a tengerfenék alatti rétegekben.
A New York Times cikket közölt arról, hogy tudós körökben felmerült az atomrobbantás lehetősége. A Szovjetunió ugyanis több évtizeddel korábban atomrobbantással szüntette meg szivárgó - nem tengeri - gázkutak problémáját: mélyen a föld felszíne alatt az atomtöltet robbanása nyomán keletkezett óriási hő megolvasztotta a kőzetrétegeket és elzáródott a szivárgás. A módszert először az oroszországi Komszomolszkaja Pravda pendítette meg.
Matt Simmons houstoni energiaipari szakértő és befektetési bankár szerint az egyetlen lehetőség az, hogy egy töltetet több mint öt kilométeres mélységben felrobbantanak, ez elállítaná a szivárgást. Az amerikai energiaügyi minisztérium megerősítette: az atomrobbantás nem szerepel a megoldási lehetőségek között. A minisztérium egy tisztviselője őrült ötletnek nevezte a javaslatot, utalva a robbanás kockázataira, a keletkező veszélyes sugárzás feltehetően katasztrofális következményeire. Az Egyesült Államok több mint ezer kísérleti atomrobbantást hajtott végre, az utolsó robbantás 1992-ben volt Nevadában.
Ezzel párhuzamosan a British Petroleumnak (BP) sikerült levágnia a felszállóvezetéket a tengerfenéken levő kitörésgátló berendezésről a Mexikó-öbölben. Az olajkatasztrófa fő felelőse, a BP a távirányítású robotokkal átvágta a vezetéket az 1500-es méteres mélységben levő berendezés tetején - számolt be a részsikerről Allen a Louisiana állambeli Metairie-ben. Csütörtökön már 45. napja ömlött az olaj a vízbe. A BP-nek ez már a sokadik próbálkozása a szivárgás megszüntetésére, illetve csökkentésére. A terv ezúttal az, hogy egy olajfogó sapkát illesztenek a kitörésgátlóra és a feltörő olaj egy részét a felszínre vezetik.
A felszállóvezetéket csak nehézségek árán tudták csak leszelni, ugyanis egy fűrész beragadt a csőbe és a folyamatot 12 órára le kellett állítani. A szerkezetet később kiszabadították, és a csövet végül átvágták. Az olaj a korábbinál nagyobb - egyes becslések szerint 20 százalékkal nagyobb - sebességgel kezdett ömleni a vízbe. Allen tengernagy elmondta, hogy a tervekkel ellentétben szabálytalan szélű vágás keletkezett, így a sapka ráhelyezése, a tömítőgyűrű hozzáillesztése nagy kihívás lesz. A BP hozzáfogott a művelet előkészítéséhez. A mélyben 18, egyenként 6 millió dollárt érő, 2,7 tonnás robot dolgozik a feladaton.
Tony Hayward, a BP vezérigazgatója csütörtökön elismerte, hogy vállalata nem volt felkészülve a katasztrofális mélytengeri olajszivárgás kezelésére. Egy ilyen baleset esélye kicsi volt, de jogos a bírálat: „Kétségtelenül igaz, hogy nem voltak meg az eszközeink” – mondta a tisztviselő.
