A hadművelet irányítása eléggé szétszórt, a részvevő államok alapvetően saját szakállukra szervezik meg részvételüket, és ez nem kedvez a kisebb államok részvételének, tette hozzá.

Döntően azonban politikai-stratégiai megfontolások rejlenek a lengyel kormányzat döntése (hogy nem küld harci gépeket) mögött, tette hozzá. Lengyelországnak, ellentétben a líbiai műveletekben részt vevő Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, nincsenek nyomós érdekei a Földközi-tenger térségében, Varsó inkább keleti irányba figyel. Koziel tábornok szerint a líbiai művelet inkább a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO légicsapásra, semmint Afganisztánra és Irakra hasonlít.

A tábornok egyébként nem erősítette meg, hogy a lengyel vezetésben erős viták alakultak volna ki a líbiai helyzet, tennivalók és állásfoglalás megítélésében. A varsói pozíciót teljes mértékben az ENSZ Biztonsági Tanács 1973-as határozata alakította ki, állította.