A puccsot végrehajtó hadsereg szerint Jinglakot és családtagjait nem tartják egy hétnél tovább őrizetben, de mint a BBC idézi, ez szükséges lépés volt, hogy „elrendezzék a dolgokat az országban". A délkelet-ázsiai ország volt miniszterelnökét, akit hatalommal való visszaélés vádja miatt május 7-én kilenc miniszterével együtt lemondatott az alkotmánybíróság, azután vették őrizetbe, hogy tárgyalt a csütörtökön katonai hatalomátvételt hirdető hadsereg vezérkari főnökével, Prakuth Csan-ocsa tábornokkal. Ennek a találkozónak a részleteiről nem adtak ki hivatalos tájékoztatást, de Jinglakot állítólag több órán át kihallgatták, majd néhány családtagjával együtt ismeretlen helyre vitték.

Tegnap és ma mintegy 135 embert – többek között politikusokat, az ügyvezető kormány néhány tagját, valamint prominens egyetemi tanárokat –, idéztek a katonai tanács elé, mégpedig azért, hogy „legyen idejük elgondolkodni", mondta a hadsereg szóvivője. Azt, hogy hol tartják őket fogva, egyelőre nem árulták el, de a szóvivő annyit elmondott, hogy mobiltelefonjaikat elvették. Mint mondta, remélik, hogy „megtalálják a közös nevezőt", és a hadsereg azon lesz, hogy „jobb belátásra térítse őket".

A több mint száz őrizetbe vett személyen kívül sokaktól várják még, hogy feladják magukat, ám ha ezt nem teszik meg a hadsereg által kitűzött határidőig, akkor a „bűnüldözési szervek nem fognak teketóriázni".

A nemzetközi közösség számos tagjához hasonlóan az Egyesült Államok is elítélte a katonai hatalomátvételt, amelyre John Kerry külügyminiszter szerint „nincs mentség", így a külügyminisztérium úgy döntött, hogy a Thaiföldnek szánt 10.5 millió dolláros adományból visszatart 3.5 millió dollárt, amelyet a hadsereg kapott volna. Az USA felvette a kapcsolatot a katonai vezetőkkel, és sürgette őket, hogy „azonnal állítsák vissza a polgári kormányzást, térjenek vissza demokráciához, és természetesen tartsák tiszteletben az emberi jogokat". A jelenleg is folyó közös hadgyakorlatot azonban nem függesztik fel.

A Bangkokból tudósító hírügynökségek szerint gyakorlatilag győzelemként értékelték a katonai puccsot a kormányellenes erők, akik november óta demonstráltak Jinglak Sinavatra miniszterelnök és kabinetje távozásáért. Ezt jelzi az is, hogy Prajuth – aki az újonnan felállított a Nemzeti Béke- és Rendfenntartó Tanácsnak a főparancsnoka – pénteken közölte, hogy előbb reformokra van szükség, csak utána következhetnek a választások.

Prajuth kedden még csak rendkívüli állapotot hirdetett a fegyvere erők nevében, ám miután magához rendelte a szembenálló két tábor, az ellenzéki Demokrata Párt illetve a kormányt támogató Pheu Thai párt vezetőit, kiderült, hogy nincs közeledés a válságból kivezető út megítélésében. A tábornok ezzel magyarázta a csütörtöki hatalomátvételt.

A főparancsnokság több száz állami hivatalnokkal is találkozott, akiktől azt kérte, hogy folytassák munkájukat, járuljanak hozzá gazdasági, szociális és politikai reformok megalkotásához. Ha ez a folyamat békésen megy végbe, akkor lehet visszaadni a népnek a hatalmat választások útján - mondta. Lényegében ez volt az egyik fő követelése a november óta demonstráló kormányellenes erőknek, amelyek nem kívántak új választásokat, ugyanis 2001 óta minden választáson Thakszin Sinavatra illetve utódpártjai győztek, így lett 2011-től leánytestvére, Jinglak a kormányfő a főleg szegényebb északi parasztok, az úgynevezett vörös ingesek támogatásával. Az ellenzék a választások helyett előbb reformokat kívánt.