Nem tiltják a székely zászlót, csak irtják mindenhonnan

A román igazságszolgáltatás egy olyan jogtól foszt meg erdélyi magyarokat, amelynek a tilalma nemzetközi egyezményekbe ütközne, sőt, a román alkotmányt is sértené. A székely zászló magánszemélyek általi kitűzésének tilalmát nem is foglalták törvénybe, viszont a gyakorlatban hibátlanul érvényesítik: Marosvásárhely után immár Nagyváradon is reklámnak minősül a történelmi jelkép.
A Bihar megyei törvényszék helybenhagyta a Nagyváradi Bíróság elsőfokú döntését, és jogerős ítéletben reklámzászlónak minősítette a székely zászlót – tájékoztatott Kincses Előd, Tőkés László jogi képviselője.

A nagyváradi helyi rendőrség 2014 augusztusában szólította fel Tőkést, hogy távolítsa el európai parlamenti irodája erkélyéről a kék-arany színű „reklámzászlót", amelyet a politikus éppen a szolidaritásvállalás jeleként tűzött ki. Előzőleg ugyanis a román bíróságok több székelyföldi önkormányzatot köteleztek a székely zászló eltávolítására, egy szintén „magyar ihletre" született 2001-ben kelt kormányhatározat alapján. Ez utóbbi korlátozza az idegen államok – így Magyarország – jelképeinek a használatát, de kizárólag a hatóságokra vonatkozik, magánszemélyekre nem.

Székely zászlók egy felvonuláson Ideiglenes reklám?
Székely zászlók egy felvonuláson. Ideiglenes reklám?
Beliczay László / MTI

A nagyváradi önkormányzatnak alárendelt rendőrség viszont a reklámtörvényre hivatkozva részesítette figyelmeztetésben Tőkés Lászlót, felszólította az „ideiglenes reklámzászló" megsemmisítésére, illetve 30-50 ezer lej (2,1 – 3,5 millió forint) közötti pénzbírságot helyezett kilátásba, ha nem enged a felszólításnak.

Az európai parlamenti képviselő a rendőrségi jegyzőkönyvet megtámadta a bíróságon. A per során Tőkés László jogi képviselője azzal érvelt, hogy a székely zászlót négy évszázada használta először Székely Mózes, Erdély egyetlen székely fejedelme – vagyis történelmi jelkép. Kincses Előd több román ügyészségi és bírósági határozatot is idézett, amelyek a székely zászlót székely jelképnek minősítették, köztük a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2012-ben született döntését, amely arra hivatkozva semmisítette meg Hargita megye címerét, hogy az kizárólag a székely zászlót tartalmazza, és így nem reprezentatív a megye román közösségére nézve.

Kincses hivatkozott továbbá arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága – a véleményszabadságra hivatkozva – három alkalommal is elítélte a magyar államot a Magyarországi Munkáspárt vezetőinek vegzálása miatt. Az ügyvéd előrevetítette, hogy Románia elmarasztalásra számíthat az EJEB-től. Idézte továbbá az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága (ECRI) 2014-es országjelentését, amely szóvá tette a székely jelképek üldözését.

A Bihar megyei törvényszék pénteken mondta ki a jogerős ítéletet, elutasítva Tőkés fellebbezését, és egészében helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. Korábban szintén a reklámtörvény alapján kötelezte a Marosvásárhelyi Bíróság az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) a székely zászló eltávolítására.

Kincses lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: a székely zászló üldözése a román-magyar alapszerződést is sérti, hiszen kimondja, hogy „az aláíró felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét".

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.